Másodszor rendezik meg a Műegyetemen az urbanisztikával foglalkozó építészek doktori konferenciáját.

„Az építészek egyéni doktori kutatásaik során szembesülnek azzal a helyzettel, hogy nincs olyan több évtizedes kutatói hagyományuk, nemzetközi kapcsolatrendszerük és módszertani eszköztáruk mint például a földrajztudósoknak, szociológusoknak vagy mérnököknek” – hangsúlyozta a bme.hu kérdésére Benkő Melinda habilitált docens, a BME Építőmérnöki Kar Urbanisztika Tanszék vezetője, a DOCONF - “Facing Post-War Urban Heritage in Central and Eastern Europe 2017” konferencia főszervezője. Hozzátette: ugyanakkor a kétezres évektől kezdve nemzetközi terepen az építészekre is azok a tudományos fokozatszerzési, PhD követelmények vonatkoznak, mint az említett területeket művelőkre. „Az urbanisztika multidiszciplináris tudomány, ezért kötelezően közös a teljesítmény. A doktori azonban egyéni munka, ezért számunkra fontos kérdés, hogyan lehet a városról, annak urbanisztikai kérdéseiről kimondottan építészként gondolkodni, kutatásokat végezni, és ez mennyiben különbözik más tudományterületek településtudományi megközelítéseitől.”

Benkő Melinda elmondta, hogy a diszciplináris sajátosságok keresése mellett a rendezvény kiemelt célja a közép-kelet európai térség építész-, tájépítész- és településtervező-képző egyetemeinek összekapcsolása, a doktori kutatók tudományos hálózatának kiépítése. Az előadók építész, tájépítész és településtervező doktori hallgatók, doktor jelöltek, és az 5 éven belül védett posztdoktorok, a szekciók moderátorai pedig a BME Urbanisztika Tanszék oktatói mellett a pozsonyi, prágai, krakkói és belgrádi műegyetemek városépítész vezető oktatói, PhD doktori témavezetők. A konferencia partnere a modern építészetre specializálódott nemzetközi Docomomo szervezet, és annak urbanisztika egységét vezető Miles Glendinning is a DOCONF visszatérő vendége.

Az esemény fókuszát a háború után épült városi és táji léptékű modern örökség kortárs kihívásainak elemző bemutatása és a beavatkozások lehetséges eszköztárának felvázolása határozza meg. Az előadások elsősorban a volt szocialista országok városépítészeti problémáit reprezentálják: a tematikus szekciókba rendezett program lehetőséget ad az esettanulmányok ütköztetésére.

A 32 előadás három blokkba, hat egymást követő szekcióba szerveződik. A kutatók foglalkoznak a tömeges lakásépítés elméletével és bemutatnak esettanulmányokat. Ismertetik a városi térhasználat és az átalakuló települési táj modern örökséghez fűződő jelenségeit, valamint a Duna-menti városok és a kulturális örökség összefüggéseit. Utóbbi blokk az Urbanisztika Tanszék nemzetközi interregionális kutatási projektjéhez, a DANUrB-hoz is kapcsolódik.

„A tavalyi felhívásunkra beérkezett munkák több mint fele a lakótelepekkel foglalkozik, annak ellenére, hogy ez csak az egyik felkínált téma volt” – emlékezett a főszervező. „Úgy tűnik, Kelet-Európában a tömeges lakásépítés, a nagy lakótelepek és azok kezelése – nem épület, hanem az egységesen tervezett városrész léptékében – sokak érdeklődésére számot tartó tudományos terület. A tanszéken is jelen van a téma, saját anyagaik egyfajta hazai gyűjteménnyé alakulnak.

A főszervező a részvevői létszámról büszkén jelentette ki: az idei DOCONF jelentkezőinek száma - akik közül az előválogatást követően a fele kapott lehetőséget az előadásra - a két évvel ezelőtti konferenciának a duplája. „Számunkra a legfontosabb, hogy a rendezvény a hosszú távú tudományos és oktatási együttműködéseket is elősegítő kapcsolatépítés bölcsője legyen. A DOCONF az Urbanisztika Tanszék egyéb nemzetközi tevékenységéhez is kötődik (pl. Erasmus, Visegrad4, DANUrB), így az oktatási, kutatási és pályázati területek egymást erősítik.

„Sajnos, Magyarországon kevés az építészként, tájépítészként vagy településtervezőként kutató ’városos’ doktorandusz, amit az is jelez, hogy a beérkezett absztraktok mindössze 8%-a képviselt hazai doktori iskolát.  Szeretnénk, hogy szélesedjen az a hazai kutatói réteg, amely nemzetközileg is releváns eredményeket produkál. Hiszek abban, hogy a fiatal, tehetséges építészeket az urbanisztika nemcsak a gyakorlati, hanem a tudományok oldaláról is érdekelheti. Fontos, hogy ez a tudás beépüljön a városfejlesztő és tervező gyakorlatba, illetve az urbanisztika egyfajta valós és felelősségteljes multidiszciplináris platformja legyen a városkutató- és alakító műszaki, társadalmi, természeti, humán és művészeti területeknek. A tanszék mellett a konferencia támogatói között van az ÉPK Jövő Alapja és az NKA. A szervezésében, megvalósításában az Urbanisztika Tanszék teljes csapata részt vesz, köszönöm, hogy mindig segítő társaim ezekben a kalandokban.”

HA - GI

Fotó: Philip János