A Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar nemrég kinevezett dékánja szerint van hová bővíteni az ipari partnerekkel való együttműködést.

„Már hallgatóként is érdekelt az oktatás, megfogott az, hogy a jövő nemzedékének át tudjam adni a tudást, ezért tanítok most is, ugyanakkor kari vezetői feladataimra koncentrálva, szeretném továbbvinni elődöm, Faigl Ferenc örökségét – mondta a bme.hu-nak Nagy József a VBK dékánja, aki augusztus 1-je óta tölti be ezt a tisztséget (korábban két cikluson keresztül volt a kar gazdasági ügyekért felelős dékánhelyettese – a szerk.) Hangsúlyozta: csakúgy, mint kollégájának, neki is fontos a karon folytatott magas színvonalú oktatás, a hallgatók számára biztosított kutatási lehetőségek, a K+F tevékenységek fejlesztése, elősegítése, és az ipari partnerekkel való kapcsolatok ápolása, bővítése, de a felsorolást kiegészítve felhívta a figyelmet a tehetséggondozásra, a fiatalok motiválására és egy új oktatói generáció „kinevelésére”.

A részletekről szólva kifejtette: a VBK életében új lehetőség, hogy 2018 szeptemberétől elindul a biotechnológiai mesterképzés. A tanterv elkészült, az egyetem Szenátusa pedig támogatta a szakindítást. A BME és az ELTE 50-50%-ban osztotta meg egymás között az oktatási feladatokat úgy, hogy a kreditek felét az egyik, a másik felét a másik intézményben kell teljesíteni, függetlenül attól, melyik intézménybe vették fel a hallgatót (A tervek szerint 2018 szeptemberében az ELTE, 2019 februárjában a Műegyetem hirdeti meg a képzést – a szerk.).

A kurzusokat több szempont szerint, de főként a szakmai kompetenciák alapján osztották szét, és minden hallgató a legkorszerűbb berendezéseken tanulhat majd – sorolta a szakspecifikus tudnivalókat a dékán. Az állami finanszírozású szakon 10-10 hely lesz intézményenként. Az együttműködő partnerek között található az MTA TTK és a Richter Gedeon Nyrt., amelyek gyakorlati helyszínt biztosítanak a képzés idején. „Most a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság szakindítási döntésére várunk. A gyakorlati oktatáshoz a Richterrel együttműködésben egy új biotechnológia labort alakítunk ki a CH épületben. A tervezés a Richter segítségével történik, a kari forrásokból megvalósuló kivitelezésre közbeszerzést írunk ki. A labor eszközökkel, műszerekkel történő felszereléséhez beruházási támogatást az Emberi Erőforrások Minisztériumától kapjuk: a tervek szerint 325 millió forint érkezik egyetemenként. Jelenleg zajlik az eszközbeszerzés előkészítése is. Cél, hogy az ipar és az egyetem közelebb kerüljön egymáshoz ezen a területen is.”

Nagy József rendkívüli lehetőségnek tartja a magyar felsőoktatás „nemzetköziesítését”, minőségfejlesztését célzó Stipendium Hungaricum programot az idegen nyelvű képzés bővítése végett. Közölte: jelenleg csak a vegyészmérnök alap- és mester szakot indítják angolul, ehhez rendelkezésre állnak a korábban elkészített segédanyagok, jegyzetek. Idén szeptembertől érhető el magyar hallgatók részére az „Angol tanulmányok” csomag. Ennek keretében a 12 vagy 18 kreditnyi szakmai (nemcsak vegyészmérnöki, hanem biomérnöki, gyógyszervegyész-mérnöki képzéshez tartozó) tárgyat angolul elvégző tanulók igényelhetnek a diplomájuk mellé egy külön igazolást a csomag elvégzéséről. Hozzáfűzte még: „Fontosak a nemzetközi kapcsolataink, most épp a grazi egyetemmel tárgyalunk egy szorosabb oktatási együttműködés érdekében.”

Az ipari együttműködések szerepéről szólva a VBK dékánja megfogalmazta: „Az oktatási tevékenységben részt vevő, egy teljes kurzust, vagy abból csak néhány órát tartó ipari szakemberek nélkülözhetetlenek számunkra: más szemléletük van azoknak, akik közvetlenül a termelésből érkeznek hozzánk, és fontos, hogy ezt a gondolkodásmódot is megismertessük az ifjúsággal.” Elmondta, hogy a kar a budapesti nagy gyógyszergyárakkal (például a Richter Gedeon Nyrt.-vel, az EGIS Zrt.-vel és a Chinoin Zrt.-vel) régóta kiváló a kapcsolatot ápol, de a szénhidrogén- és petrolkémia (MOL), az élelmiszeripar és a biotechnológia területén működő társaságokkal is hasonlóan jó a viszony; e cégeknél számos lehetőség van a nyári gyakorlat megszerzésére. Ugyanakkor még van hova bővíteni az együttműködést az oktatásban vagy a kutatásban – tette hozzá. „Ennek egyik része lehet a duális képzés megvalósítása a gyógyszergyárakkal közösen MSc szinten, amennyiben ez a vállalatok hosszú távú terveibe is szervesen illeszkedik. A diákok egy része már a BSc képzés idején dolgozik, és ez még jellemzőbb az MSc-sek között. Mi azt szeretnénk, ha az alapdiploma birtokában az MSc hallgatók úgy vállaljanak munkát, azt olyan, a szakmai képzéshez illeszkedő pozícióban tegyék, ami elősegíti az ismeretek bővítését, és akár megalapozza a későbbi PhD képzésben való részvételt is. Tehát ott kapjanak fizetést, ahol egyúttal a szakmai fejlődésüket is elő tudják segíteni.”

A bme.hu érdeklődésére, miszerint az innováció motorjaként működő kis- és középvállalkozásoknak hogyan tud partnere lenni a Műegyetem, azt válaszolta: szeretnék, ha a szakmai problémával küzdők közül minél többen gondolnának a karra a megoldás kulcsaként. Ennek elősegítésére bővítik a weboldaluk kutatás-fejlesztési információkat tartalmazó részét, illetve próbálnak több szakmai testülettel (például MAGYOSZ), és vegyipari cégek szövetségeivel szorosabb kapcsolatot fenntartani.

Oda kell figyelnünk a fiatalokra, a tehetséggondozásra – hangsúlyozta Nagy József, ecsetelve az intézményen belüli, vagyis a szakkollégiumokkal való kapcsolattartás, és az iskolán kívüli, azaz a tehetséges középiskolásokkal történő ismerkedés fontosságát. „Ennek érdekében a fiatalok számára évről évre tudományos versenyeket, gyerekegyetemet, nyári felvételi felkészítőt, kémszámtábort szervezünk. „Bemutatjuk nekik az egyetemet, a tudományos műhelyeket, laborokat. Célunk, hogy felkeltsük a tanulók érdeklődését, kialakítsunk egy ’élő’ kapcsolatot a diákok és a BME között; valamint arra törekszünk, hogy a sikeres felvételi után minden fiatal kerüljön munkakapcsolatba egy kutatócsoporttal, vegyen részt egy kutatási projektben, tehát ne csupán a tankönyvből ismerje meg az alapjártasságokat, és ne csak egyedül vállaljon feladatot. E területen kiemelkedő a kar TDK tevékenysége. A magányos táltosok kora lejárt, nagy tudományos eredmények, ipari fejlesztések kutatócsoportokban együttműködve születhetnek.”

A dékán a VBK kutatási pályázatait sikeresnek tartja; elmondta, hogy a pályázatok egyik alappillére a FIEK szervezeti egységeként megalakult Pharmatech Kutatóközpont közös munkája a Richter Gedeon Nyrt.-vel. „Ez volt a legrégebbi előkészítésű pályázatunk, de más területen is vannak nagyértékű együttműködések, például a biotechnológia területén. Összességében a programok 4-5 évre adnak kutatási feladatokat több százmillió forint értékű támogatás felhasználásával.

A Nagy József ugyanakkor rávilágított a kari személyzeti program megvalósításának szükségességére is. „Most nagyon jó és a személyi állományon belül megfelelő arányú professzori gárdánk van, de fel kell készülnünk arra, hogy jelentős részük 5-8 év múlva nyugdíjba vonul. Szerencsére karunkon – részben a több éve sikeresen futó doktorjelölti és habilitált docensi programok eredményeképp – jelen van a fiatal, motivált utánpótlás, azonban meg kell teremteni számukra a lehetőséget, hogy elsősorban oktatási-kutatási munkával foglalkozva alapozzák meg szakmai előrelépésüket. Emellett fontos egy világos előmeneteli rendszer kialakítása is, amely pontosabban definiálja milyen oktatási-kutatási eredményeket várunk el az előrelépéshez, mert ami jelenleg érvényben van, az túl általános. Feladatunk tehát egy kari irányelv kidolgozása” – jelentette ki.

Mind a kutatás-fejlesztési, mind a személyzeti program megvalósításával összefüggő általános egyetemi gazdasági helyzetre kitérve a volt gazdasági dékánhelyettes úgy vélekedett, a BME-nek nem a forrásszűke a legnagyobb gondja, hanem az, hogy a törvények nem tesznek különbséget az állami intézmények között. „Ránk ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a hivatalokra, amelyek előre meg tudják tervezni beszerzéseiket, költségeiket. Mi viszont nem. Egy magas színvonalú K+F+I tevékenységet végző szervezetnél szinte lehetetlen pontos kalkulációt készíteni arra, hogy mikor milyen kutatási anyagokra, eszközökre lesz szükség, mert menet közben változnak az igények. A BME felelős gazdálkodásának a kulcsa nem a központosított tervezés, hanem az, hogy minden projektet a rendelkezésre álló erőforrások hatékony felhasználásával kell megvalósítani. Ehhez több rugalmasságra van szükség a gazdálkodási rendszerben, mert különben egyre szűkül a mozgásterünk, romlik a hatékonyságunk, elveszítjük a K+F+I területen elért versenyelőnyünket.”

Nagy József jövőbeli reményeit így summázta: „Szeretnénk, hogy a karon folytatódjon a hagyományosan magas színvonalú oktatás, a hallgatók továbbra is nagy számban jelentkezzenek, meg tudjuk tartani a magas felvételi ponthatárt, kedveljék meg az intézményt, és ha már ilyen tehetséges, jó képességű diákok kerülnek hozzánk, akkor olyan diplomásokká váljanak, akik értéket tudnak majd teremteni.”

- GI -

Fotó: Philip János