2017. november 13.
A tervek szerint 2018 szeptemberétől lesz elérhető a Műegyetemen a gyakorlatorientált új alapképzés, az üzemmérnök informatikus BProf szak.
„Az elmúlt évhez képest idén nőtt az informatikai képzésünket első helyen megjelölő felvételizők aránya, majd kiderült, hogy a jelentkezők el is érték a magas ponthatárainkat, és bekerültek hozzánk” – ismertette Józsa János az IVSZ – Szövetség a Digitális Gazdaságért, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI), a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) közös sajtótájékoztatóján. A BME rektora örömmel látta, hogy az IT-területhez kapcsolódó szakok iránt országszerte, így a Műegyetemen is erősödött a diákok érdeklődése, és úgy vélte, „a számok alapján elindultunk fölfelé, és a sikert látva érdemes ezt hirdetnünk”.
Józsa János azt is hangsúlyozta, hogy a jelenséggel összefüggő feladathoz az oktatásnak, valamint a kormányzati és szakmai projekteknek „fel kell nőniük”. „Zászlóshajója vagyunk az új informatikai felsőoktatási képzés bevezetésének” – jelentette ki végül a várhatóan 2018 szeptemberétől az intézményben (is) induló új alapszakkal összefüggésben.
„A Bachelor of Profession (BProf) üzemmérnök-informatikus szak nemcsak nevében, hanem felépítésében is más lesz” – kezdte ismertetőjét az informatikushiányra egyik megoldásként kínálkozó új alapképzésről a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar dékánja. Jakab László kifejtette: a 2018. februári felvételi jelentkezéskor a tervek szerint már választható szak kidolgozását a BME, az Óbudai Egyetem, valamint a Pannon Egyetem végezte (ezen felsőoktatási intézményekben lesz elérhető a BProf képzés – szerk.) azért, hogy a gyakorlatorientált, az ipari igényeknek jobban megfelelő tudás átadását valósítsák meg.
„A képzésre azokat a diákokat várjuk, akik 3 éves – ebből 2 év nappali és 1 év a nagy cégekkel közös kooperatív – képzés után el szeretnének helyezkedni a munkaerőpiacon.” Úgy vélte, a karon 3-400 új informatikus hallgató kezdheti majd meg tanulmányait úgy, hogy számukra biztosított lesz az átjárás az egyéb képzési formák és az új szak között. A VIK vezetője fontosnak minősítette „a felvételi létszám általános növelését segítő mechanizmusok beindítását” is, mivel regionálisan nagy eltérések figyelhetők meg az informatikai képzésre jelentkező középiskolások között.
Paradigmaváltás történt a felsőoktatás, a cégek és a kormányzat szemléletében, vagyis azoknál, akik kijelölhetik az informatikushiány megoldásának irányát – hangsúlyozta a szereplők összefogásának fontosságát a felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár. Horváth Zita ismertette, hogy míg felsőoktatási informatikai képzésre 2016-ban 10396-an, addig 2017-ben 11159-en jelentkeztek (úgy, hogy az első helyes jelentkezők száma 2016-ban 7634 volt, 2017-ben pedig 8451). Beszélt arról, hogy 2018-tól három új képzés indul: az említett üzemmérnök-informatikus alapszak mellett autonóm rendszer-informatikus (MSc) szak a Műegyetemen, az Óbudai Egyetemen és a Pannon Egyetemen, továbbá autonóm járműirányítási mérnök (MSc) képzés szintén a BME-n, valamint az ELTE-n.
„Optimisták vagyunk abban, hogy a változtatások révén a jelenlegi 23%-ról 40%-ra nő a matematikai, természettudományos, műszaki, vagy informatikai (röviden:MTMI) képzésre jelentkezők száma. Ehhez az EMMI az informatikus mérnökképzést érintő ösztöndíjprogramon is dolgozik, amely várhatóan 2018. februártól válik elérhetővé a képzésben résztvevők számára. A tervek szerint az ösztöndíj összegét 100.000 forintban határozzák meg; az igénylés feltétele pedig a 3,5-nél magasabb tanulmányi átlag, a mintaterv szerinti vagy ahhoz közeli haladás, illetve legalább 24 kredit/félév teljesítése lesz.
|
A sajtótájékoztatót megelőző héten az oktatási államtitkár tartott összefoglalót a Műegyetemen a járműipar kihívásairól, különös tekintettel az autonóm és hálózatba kapcsolt járművekről, valamint a témában kiemelt jelentőségű zalaegerszegi tesztpálya-építésről. (A beruházás BME-i vobónatkozásairól a bme.hu is beszámolt – szerk.). A VIK oktatói és kutatói számára tartott fórumon Palkovics László megerősítette: több mérnökre, főként informatikusra van szükség. Hozzáfűzte: a BME 2018 szeptemberétől induló új Bachelor of Profession (BProf) üzemmérnök-informatikus képzése ehhez nyújt segítséget. A politikus 200 millió Ft plusz állami forrást ígért az induláshoz jövőre. |
Solymár Károly Balázs, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) infokommunikációért felelős helyettes államtitkára felhívta a figyelmet arra, hogy az informatikus képzést a köznevelés során kell megalapozni, ezért indította az NFM útjára a “Programozd a jövőd!” pályaorientációs programot. A projekt keretén belül az informatikus hallgatók kiemelkedő minőségű nemzetközi tananyagokhoz és vizsgalehetőséghez juthatnak hozzá, országos kiterjedésű gyakornoki programban vehetnek részt, ezek mellett pedig vállalatoknál dolgozó szakemberektől tanulhatnak az egyetemi képzésben.
Az IVSZ – Szövetség a Digitális Gazdaságért felmérései szerint évek óta több tízezer informatikus hiányzik az ágazatból. A szervezet elnöke úgy vélte, ez gátat szab a megkerülhetetlen digitalizációnak, lassítva a gazdasági növekedés dinamikáját. Laufer Tamás szerint 2017 az áttörés éve lehet, mivel az utóbbi 10 évben alig 1%-kal, míg az elmúlt egy évben 10%-kal nőtt az informatikai felsőoktatási képzésre jelentkezők száma.
„A szakma és az érintett minisztériumok évek óta zajló közös munkájának és a hamarosan életbe lépő intézkedéseknek köszönhetően jó esély van arra, hogy pár éven belül megduplázódjon az egyetemi szintű informatikus kibocsátás, a távlati cél pedig az, hogy a trend folytatódjon” – fűzte hozzá a szakember.
GI-BK
Fotó: Philip János