2017. november 14.
60 éve alakult meg a BME Mechatronika, Optika és Gépészeti Informatika Tanszék jogelődje. Első professzora Bárány Nándor volt, akinek szobrát a napokban avatták fel a Műegyetemen.
Vezetői többszörösen megértették az idők szavát, ma pedig az egyetem legmagasabb pontszámaival lehet csak bejutni a tanszék által vitt mechatronika szakra – köszöntötte az 1957-ben létrejött, és most jubileumát ünneplő MOGI Tanszék oktatóit Józsa János. A BME rektora felhívta a D épület aulájában megjelent fiatalok figyelmét arra, hogy ennek tudatában a kor igényeinek megfelelő és szükséges eredményeket várják tőlük.
„Hosszú fejlődésen ment át a tanszék, de az optikához mindig hűek maradtunk” – nyomatékosította a MOGI Tanszék vezetője. Korondi Péter olyan, az optika tudományának célját továbbvivő, most zajló projekteket említett meg ünnepi beszédében, mint a mozgáslabor, az eto-robotikai vagy legújabban a drónok észlelésével összefüggő kutatásaik.
A tudományos fejlődés szempontjából szépnek minősítette a tanszék szövevényes történelmét Ábrahám György, abból kiindulva, hogy „a tanszékeket tudományok, diszciplinák művelésére alapítják.” A BME professzor emeritusa a hat évtizede megalakult tanszék történetének főbb állomásait ismertetve elmondta, hogyan kerültek a Gépészmérnöki Karra és azon belül tanszékükre a mai mechatronika alapvető tudományait képező informatika, rendszertechnika és maga a mechatronika. A MOGI Tanszéket a mai formájában 2007-ben alapították, amikor a korábbi Informatikai Laboratóriumot, a rendszer- és irányítástechnikát, valamint a mechatronikát egyetlen szervezeti egységbe olvasztva egy új, sikeres kari szak, a mechatronikai mérnök szak anyatanszékévé válhatott – erősítette meg a rektori gondolatokat a korábbi tanszékvezető is.
A MOGI – a mechatronika alaptárgyai mellett, az alapító Bárány professzor emlékéhez hűen – gondozza a finommechanikát és az optikát, oktatja az informatikát, illetve a kezdetektől műveli a korábban Villamosmérnöki Karról áthozott műszer- és méréstechnikát. Az idén 60 éves tanszéket olyan korszerű szakirányok nevei fémjelzik, mint az Adaptív Mechatronikai Rendszerek, a Mechatronikai Berendezések, az Okos Eszközök Tervezése, az Optomechatronika és a Biomechatronika. „Legyünk büszkék a megtett útra!” – zárta előadását Ábrahám György (a teljes prezentáció itt érhető el).
Az egykori Finommechanika és Optika Tanszék első vezetőjének emlékét mostantól szobor is őrzi a D épület aulájában. „Bárány Nándornak gyakorlatias fejlesztései voltak, amelyekhez a még hiányzó elméletet, azaz a felfedező kutatást is ő végezte” – méltatta a tanszék első vezetőjét szobrának ünnepélyes leleplezésekor Józsa János. A több mint 30 éves gyakorlattal rendelkező ipari szakember a legmagasabb elméleti szinten tudott előadni, miután a Magyar Optikai Művekből a Műegyetemre került – emelte ki az intézmény rektora.
| A szobrot Máthé Krisztián szobrászművész alkotta. Elkészítését a tanszék partnerei támogatták: B. Braun Medical Kft., Balogh Péter, Colorlite Kft., Dr. Ábrahám György, Dr. Hámori Zsolt, Hámori Csaba, Hoya Szemüveglencse Gyártó Magyarország Zrt., LASRAM Laser GmbH, Magyar Optikai Művek (MOM) Emlékalapítvány, OPTALK Kft., OPTIKA Mérnökiroda Kft., Optikai, Akusztikai, Film- és Színháztechnikai Tudományos Egyesület. Az adományokat a Pro Progressio Alapítvány fogadta. |
Bárány Nándor életművét Wenzel Klára méltatta az ünnepség résztvevőinek. A kiváló oktató és tudós, aki éppen 40 éve halt meg, mérnökként és művészként is kiemelkedőt alkotott – hangsúlyozta a MOGI egyetemi magántanára.
|
Rendesi Bárány Nándor nemesi családban született 1899-ben, frissen érettségizett fiatalként harcolt az olasz fronton az első világháborúban. Mérnöki oklevelét már katonatisztként szerezte meg 1928-ban a Műegyetem Gépészmérnöki Karán. Ezután Süss Nándor üzeméhez (a későbbi Magyar Optikai Művekhez, a MOM-hoz) osztották be, mint a honvéd ellenőrző kirendeltség vezetőjét. Rövid idő alatt nagy jártasságra tett szert a katonai optikai eszközök tervezésében: kiváló tüzérségi műszereket tervezett, ezen kívül különféle világítási megoldásokkal is foglalkozott (kirakat-világítás, műtőlámpa stb.). A második világháború után már ezredesként a Gamma Rt. tudományos tanácsadójaként dolgozott, megszervezte a Gamma Művek optikai osztályát, majd kinevezték az akkor alapított Optikai és Finommechanikai Központi Kutatólaboratórium igazgatójává. Emellett 1954-től félállású docensként oktatott a BME Villamosmérnöki Karának Műszer- és Finommechanika Tanszékén, ahol 1956-ban egyetemi tanári kinevezést kapott. 1957-től a Finommechanika- és Optika Tanszék első tanszékvezetőjeként megalapozta a magyar műszaki optikai felsőoktatást. Fő műve a hat kötetes Optikai Műszerek Elmélete és Gyakorlata című könyvsorozat, amely lehetővé tette, hogy előadásaiban kiválasztott egy-egy érdekes, Magyarországon kifejlesztett műszert, majd azt elméleti és gyakorlati szempontból kielemezte a hallgatókkal. A könyvsorozat tudománytörténeti szempontból is pótolhatatlan forrásműnek számít, mivel számos olyan eszköz részletes leírását tartalmazza, amelynek ma már egyetlen példánya sem létezik. Tudományos alkotásainak nagy része a MOM-ban született meg, katonai céllal. Nevéhez köthető még a lágyrajzú objektív, a HAFAR, vagy az első polarizációs szűrő is, ugyanakkor a látás fizikai, fiziológiai és pszichológiai kérdéseinek kutatásában is kiemelkedő eredményre jutott: felismerte, hogy az emberi szem is a vizuális optikai műszerek szerves részét alkotja, hiszen azok csak a saját szem elé helyezve válnak használhatóvá. Mivel így a szem és a műszer egy optikai egységet képez, ezeket a műszereket a szem és a megvilágítás optikai tulajdonságainak figyelembe vételével kell megtervezni. Tudományos munkásságának elismerését kitüntetései mutatják: 1951-ben Kossuth-díjat kapott, 1952-ben a műszaki tudományok doktora lett, majd 1954-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választották. 1977-ben bekövetkezett haláláig nyugdíjas egyetemi tanárként adta át sok éves tapasztalatait a fiatal generációknak. Bárány Nándor szívesen foglalkozott műszaki tudományos és művészi fényképezéssel is, fotóin gyakran különleges fizikai vagy optikai jelenségeket ábrázolt művészi színvonalon, így ezek a felvételek a fényművészet kiemelkedő alkotásai közé tartoznak (a teljes életrajzi összefoglaló itt érhető el). |
Az ünnepséget megtisztelték jelenlétükkel Bárány Nándor hozzátartozói is. A Gépészmérnöki Kart Szabó Tibor dékáni hivatalvezető képviselte.
Bárány Nándor életéről további részleteket tudhatnak meg Antal Ákos: Bárány Nándor a Műegyetemen című könyvéből, amely a BME OMIKK állományában hozzáférhető. A szerző a BME MOGI Tanszék adjunktusa.
BK-GI
Fotó: Philip János