2018. április 10.
Jelentősen spórolhatnak a bevásárlóközpontok üzletei a rangos szakmai elismerésben részesült műegyetemi hallgató áruellátási logisztikai rendszerével.
„Egy még kevesek által kutatott téma vizsgálatára vállalkoztam, amely egyrészről sok lehetőséggel kecsegtet egy pályakezdő mérnök számára, másrészről éppen ebben rejlik a nehézsége is: kevés a rendelkezésre álló szakirodalom, nehézkes az adatgyűjtés és sok a felfedezésre váró ismeretlen tényező” – ismertette Sárdi Dávid Lajos a BME Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar (KJK) logisztikai mérnök mesterszakos hallgatója, akit „A budapesti bevásárlóközpontok áruellátási rendszerére vonatkozó költségstruktúra matematikai modelljének leképezése” című dolgozatáért tüntettek ki Gábor Dénes Tudományos Diákköri Ösztöndíjjal.
|
A Gábor Dénes Tudományos Diákköri Ösztöndíjat 2001-ben alapította a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és a Novofer Alapítvány. A kitüntetés célja, hogy elismerje a műszaki-szellemi élet egyetemi graduális képzésében résztvevő fiatal kiválóságainak teljesítményét, motiválja az egyetemi hallgatókat a szakmai tudás elmélyítésére, és növelje a tudományok iránti elkötelezettségüket. Az ösztöndíjat egy háromtagú zsűri ítéli oda, amelybe az alapítvány és a BME egy-egy személyt delegál. A díszoklevéllel együtt járó elismerést minden év decemberében, a Gábor Dénes-díj átadási ünnepségen adják át az Országházban. (A 2017-es ünnepi díjátadóról és a műegyetemi kitüntetettekről a bme.hu is beszámolt – szerk.)
Józsa János, a BME rektorának laudációja a díjátadón |
Sárdi Dávid Lajos két éve csatlakozott a Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar (KJK) Anyagmozgatási és Logisztikai Rendszerek Tanszék City Logisztikai Kutatócsoportjához; a fenntartható városellátó city logisztikai rendszerek működésének szimulációs modellezési kérdéseivel és gyakorlati megvalósításának problémáival foglalkozik. Tanulmányában a fővárosi bevásárlóközpontok logisztikáját vette górcső alá, amellyel 2015 előtt nagyon kevesen foglalkoztak, ráadásul a témában rendszerszintű elemzések egyáltalán nem készültek. Elmondta: „ennek oka az, hogy az üzletközpontok létrehozásakor főként az építészeti, kivitelezési szempontokat és a vevőképes kereslet igényeit vették figyelembe, az optimális logisztikai rendszerek kialakítása alacsonyabb prioritást élvezett”.
A mérnökhallgató és kutatótársai egy városellátó logisztikai rendszerek vizsgálatára alkalmas reprezentatív módszertant dolgoztak ki, amelynek következtetéseit egy tudományos diákköri dolgozatban mutatták be. Első TDK-dolgozatukkal a házi és az országos forduló aranyérmét is megszerezték. Több hónapig tartó munkájuk alatt a budapesti bevásárlóközpontok üzleteinek tizedéről gyűjtöttek információkat a beszerzési logisztikai rendszer anyagi veszteségeinek megállapítására. „Elemeztük a beszállítói és beszerzési folyamatokat, és felfedeztük azokat a pontokat, amelyeknél biztosítható a hatékonyabb üzemeltetés, ezekre javaslatot is tettünk” – ecsetelte a kitüntetett hallgató. Dávid és témavezetője, Bóna Krisztián, a KJK Anyagmozgatási és Logisztikai Rendszerek Tanszék tanszékvezető egyetemi docense folytatták a kutatást, és az eddigi eredményeket felhasználva egy új költségszámítási módszert terveztek. Egy olyan komplex, hosszú távon fenntartható elveket érvényesítő technikát és erre épülő szimulációs modellt alkottak meg, amely lehetővé teheti az összetett városi struktúrák és üzletek áruellátó rendszerének gazdaságosabb működését. Ebben a többkritériumos struktúrában vizsgálhatók a költségek, a teljesítmény, a várost terhelő környezeti hatások, egyúttal kiválasztható a megfelelő logisztikai alternatíva, azaz az optimális rendelési idő, egyúttal az árumennyiség és a szállítás módja is – tudtuk meg.
|
|
„Dávid jó képességű és a szakmai feladatok iránt alázatot érző fiatal hallgató. Egy kevesek által vizsgált szakterületet választott magának, amelyben a mérnöki képességeken túl a talpraesettség és a kitartás a siker kulcsa” – méltatta tanítványát Bóna Krisztián, a BME oktatója. Elmondta azt is, hogy az alapképzés kurzusain figyelt fel a diákra, aki már ekkor jelezte, hogy tanulmányai mellett szívesen részt vállalna a tanszéki tudományos munkákban, és a tudományos diákköri konferencián is megmérettetné magát. „Oly mértékben elhivatott volt, amelyet csak kevés alapszakos tanuló mondhat el magáról. Korán felismerte, hogy a szakmai tevékenységbe fektetett plusz energia hosszú távon megtérül, és erős alapot adhat későbbi kutatói vagy ipari karrierjéhez” – osztotta meg személyes véleményét a KJK szakembere, a tanszék TDK-előkészítő és tehetséggondozó programjában résztvevő fiatal mérnökhallgatók szakmai támogatója. Bóna Krisztián bízik abban, hogy a jelenleg mesterképzésre járó tanítványa a diploma megszerzése után doktoranduszként az intézményben marad.„A feltárt áruellátási folyamatok elemzése után Excel táblázatban valósítottuk meg a költségszámítási modellt. Beírtuk a boltoktól szerzett információkat (például az áru érkezésének időpontját, a beszállítások számát, az áru típusát és mennyiségét, stb.), majd számos szimulációs helyzetet lefuttattunk. A megbízható következtetések megállapítását nehezítette, hogy a különböző üzletek eltérő ütemben fizettek a beszállítóiknak és más mértékegységeket alkalmaztak a rendelt áru nyilvántartásakor (karton, darab, alkalom, stb.), illetve számos esetben hiányos volt a vezetett nyilvántartás. Ezt a szerteágazóságot kellett figyelembe vennünk a költséghatékonyság növelését célzó ajánlásaink megfogalmazásakor” – beszélt a feladat kihívásairól Sárdi Dávid Lajos.
A mérnökhallgató egy további fontos vizsgálati szempontra is rávilágított: a rendszer hatékony működését visszavetik, közlekedési fennakadást okoznak és a logisztikai költségeket is megdrágítják azok a kisméretű kiszolgáló- és rakodójárművek (futárszolgálatok autói, személygépjármű méretű szállítóautók, stb.), amelyek naponta több alkalommal, főként kisebb üzletek számára szállítanak. Modelljében egy olyan városszéli képzeletbeli logisztikai központ létesítésének tervét dolgozta ki, amely ellátná áruval a nagy bevásárlóközpontokat és üzleteiket. A kiszolgáláshoz nagyméretű járműveket, átstrukturált menetrendet és rendelési szokásokat javasolt. Úgy vélte, kezdeményezésével a fővároson belül akár 90-95 %-kal, míg teljes körűen, rendszerszinten 40-45 %-kal csökkenthető a közlekedési fennakadásokat okozó rakodó- és kisteherautók száma. A mérnökhallgató módszerével – amelyet több díjnyertes helyi és országos tudományos diákköri dolgozatban is bemutatott – a szállítási költségek 25 százalékának csökkenését prognosztizálja.
A Sárdi Dávid Lajos fiatal kora ellenére számos nemzetközi publikáció és konferencia-előadás szerzője, társszerzője. 2016-ban munkája elismeréseként BME Rektori Különdíjat kapott.
A kitüntetett hallgató a tanulmányai mellett demonstrátorként segíti tanszékén az oktatási, kutatási feladatokat, és a jövőben is szeretné folytatni a tudományos munkát választott szűkebb területén. „Számos lehetőséget, és megválaszolatlan kérdéseket tartogatnak a bevásárlóközpontok logisztikai rendszerei. A téma növekvő népszerűsége ellenére még sok a „vakfolt”, ám bízom a piac, valamint a gazdasági szereplők nyitottságában, akikkel együttműködve továbbfejlődhet az e körben eddig megszerzett ismeretünk” – osztotta meg gondolatait az ifjú tehetség.
TSZ - GI
Fotó: Takács Ildikó