„Nem elég művelni, közérthetővé is kell tenni a tudományt!”

2018. július 04.

Eredményt hirdettek a Műegyetem, a Pro Progressio Alapítvány, valamint az Élet és Tudomány folyóirat közös ismeretterjesztő cikkpályázatának díjátadó ünnepségén.

Ez az egyik mód a természettudomány népszerűségének gondozására, és lehetőség szerinti növelésére – hangsúlyozta Józsa János rektor a műszaki tudományok legfrissebb eredményeinek és kérdésfelvetéseinek széles körű megismertetésére és népszerűsítésére irányuló felhívással összefüggésben, hozzátéve, hogy a szerzőknek is nagy segítséget jelent tudományos munkájuk megértésében, ha köznyelven írnak. „Ez a nemzet fejlődésének programja” – fogalmazott az akadémikus.

Levendovszky János tudományos és innovációs rektorhelyettes arról beszélt: a tudománynak egyre absztraktabb eredményei vannak, amelyek megértéséhez sokszor mély ismeretek szükségesek, ezáltal távolabb sodródva a társadalmi befogadástól. „Ilyen értelmemben a tudományos ismeretterjesztés nemes feladata, hogy ezt a szakadékot áthidalja, és bizonyos tudományos eredmények hasznosságát, tartalmát egyszerűen legyen képes kommunikálni” – jelentette ki a professzor.

Pakucs János, a Pro Progressio Alapítvány elnöke a közönség felé fordulva emlékeztetett arra: a szervezet évek óta támogatja az ismeretterjesztést, így ezt a cikkpályázatot is. Megerősítette az előtte elhangzottakat: a tudósoknak kötelességük találmányukat, kutatási eredményeiket ismertté tenni, ugyanakkor az is, hogy „lefordítsák mindezt a hétköznapi emberek nyelvére.

Hámori József, a Tudományos Ismeretterjesztő Társaság (TIT) elnöke is azt emelte ki, hogy nem elegendő a tudományos eredményeket publikálni, annak terjesztése is fontos a közvélemény felé. „A mi 150 éves szervezetünk ezt a funkciót próbálja betölteni” – nyomatékosította az akadémikus, aki szerint a feladat az elektronikus médián keresztül és „élőszóban” is végrehajtható.

Gózon Ákos, az Élet és Tudomány (ÉT) főszerkesztője a beérkező pályaművekről azt mondta: minőségben, közölhetőségben, témafelvetésben hasonlóan erős volt a mezőny, mint a korábbi években. Az Élet és Tudományban valamennyi elismerésben részesült fiatalnak a pályamunkáját – szerkesztett formában – közzéteszik a következő hetekben.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Pro Progressio Alapítvány, valamint az Élet és Tudomány folyóirat közös pályázatot hirdetett műegyetemi oktatóknak, kutatóknak, nappali tagozatos hallgatóknak és doktoranduszoknak azzal a céllal, hogy közérthető, ismeretterjesztő formában mutassák be kutatási területüket, legújabb tudományos eredményeiket és ezek gyakorlati hasznosításának lehetőségeit.
A pályaműveket két kategóriában nyújthatták be az érdeklődők: a BME kutató kategóriában minden olyan tudományos kutató vagy egyetemi oktató indulhatott, aki az egyetemmel alkalmazotti jogviszonyban áll. A BME hallgató kategóriában pedig pályázhatott az a diák, aki teljes idejű alapképzéséen, mesterképzésben, egységes osztatlan és doktori képzésében aktív, nappali tagozatos hallgatói jogviszonnyal rendelkezik.

A felhívásra benyújtott 10-11 ezer karakteres pályaműveket szakmai zsűri véleményezte, amelynek tagjai a BME professzorai (Faigl Ferenc, Péceli Gábor és Korondi Péter), illetve Pásztor Balázs, a folyóirat kémia, fizika és informatika rovatának vezetője volt. A pályázati munkát segítették: Csákány Anikó, a Tudományos és Innovációs Igazgatóság igazgatója (Rektori Kabinet), valamint Piróth Eszter, a TIT igazgatója.

A nyertes oktató-kutató szerző a Pro Progressio Alapítvány jóvoltából pénzjutalomban, a hallgatók pedig ösztöndíjban részesülnek kutatási tevékenységük további eredményes folytatása érdekében.

A cikkíró pályázat díjait Józsa János rektor és Pakucs János, a Pro Progressio Alapítvány elnöke adták át.

A hallgatói kategóriában első díjat nyert Petri László (VBK): Régi-új fegyver: kovalens kötés a rák ellen, és Dóczi Martin (GPK): Egyedi vápakosár fejlesztése mérnöki eszközökkel című cikkekkel. Oktató-kutató kategóriában Nagy Péter doktorandusz (BME VBK Oláh György Doktori Iskola): Delfinek a cápák ellen, avagy az áramlási veszteségek csökkentésének állati trükkjei című cikke szerzett elismerést. Az ünnepélyes díjátadó után a nyertes pályázók 5-5 percben foglalták össze munkájukat.