Magas rangú állami kitüntetést kapott a közelmúltban a KJK egyetemi docense.

„Ez az elismerés a tehetséges doktorandusz hallgatóimmal együtt végzett csapatmunkának és a közösen képviselt szemléletnek is szól” – vallotta Csiszár Csaba, a BME Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar (KJK) Közlekedésüzemi és Közlekedésgazdasági Tanszékének egyetemi docense, aki a közlekedéstudomány területén végzett magas színvonalú kutatói munkája, valamint a szakmai utánpótlásnevelésben elért eredményeiért vehette át nemrég a Magyar Arany Érdemkereszt polgári tagozat kitüntetést. Hozzátette: „a díj mérföldkövet jelentett számomra, mivel most tervezem a habilitáció benyújtását, másrészt adott egy újabb lendületet az akadémiai doktori fokozat megszerzése felé”.

Az oktató közlekedés iránti érdeklődése már gyermekkorában megmutatkozott: gyűjtötte és később gyártott is menetrendeket. A gimnáziumi évek alatt intenzíven foglalkozott matematikával és fizikával; tudatosan készült a Műegyetemre, de az, hogy itt is marad már nem volt ennyire egyértelmű. Azt mondta: „inkább voltam szorgalmas, minthogy komoly terveim lettek volna, és bevallom, a tanulmányi ösztöndíj motivált arra, hogy még jobban tanuljak. Westsik György, a Közlekedésüzemi Tanszék akkori egyetemi docense bíztatott, hogy vegyek részt TDK versenyen, amit 1997-ben végül meg is nyertem a közlekedési informatika, azon belül is utastájékoztatás témakörben „Elővárosi közforgalmú közlekedésre vonatkozó útiterv készítési eljárás kidolgozása” című munkámmal. Ezután nyilvánvalóvá vált, hogy beadom a jelentkezésem doktorandusznak”.

Munkájában 2011-től jött nagyobb változás, amikor vezető oktató lett a Műegyetemen. Ebben az időben lett más a kari vezetés, erőteljes volt a fiatalodás, az ipari környezet robbanásszerű átalakulásával pedig megnőtt a ’Mobilitás, mint szolgáltatás’ iránt az érdeklődés; mindez új utat nyitott a karrierjében: szakmai munkásságának jelentős eredményei a Smart City-koncepcióba (élhető, okos városok) illeszkednek és a közlekedéskutatás napjainkban aktuális irányaival esnek egybe. „Ez egy izgalmas kutatási terület, számos érdekes kérdéssel: hogyan viselkedik, tájékozódik, kommunikál majd a jövő utazója például az önvezető autóban, hogyan kezeli a vészhelyzetet, vagy ha nem kell figyelnie a vezetésre, mivel tölti az idejét az út során – bontotta ki a részleteket a díjazott, hozzátéve ugyanakkor: „a mi munkánk elsősorban nem a járművek felépítésére fókuszál, hanem a mobilitás társadalmi, gazdasági, szabályozási környezetére. A tervezés és az üzemeltetés során az információkezelési folyamatokat és azoknak a közlekedési rendszer elemeire gyakorolt hatását vizsgáljuk. Nem járműmérnökök vagyunk, hanem azok, akik szolgáltatásokat teszünk a járművek köré, és mindezt a rendszerszemléletű gondolkodás és az informatika fogja össze” – hangsúlyozta a BME egyetemi docense.

A terület folyamatos és kiterjedt kutatását a pályázatok és a megbízásos fejlesztési munkák is elősegítik. Csiszár Csaba kiemelkedő tudományos tevékenysége aktív publikálással párosul, ezek mellett pedig számos, a kutatási iránynak megfelelő tárgy felelőse és előadója magyar és angol nyelven a Műegyetemen. A kutatási eredményeket folyamatosan beépíti az oktatásba; tananyagfejlesztési törekvéseit számos jegyzet és a legújabb angol nyelvű könyv jelzi. Témavezetői tevékenysége is figyelemreméltó: PhD hallgatói közül már többen szereztek fokozatot és TDK-zó tanítványaiból is számos díjazott került ki. Ezen túlmenően a kutatási utánpótlást szervezi a kari TDT vezetőjeként.

„Amit a témavezetőmnél tapasztaltam, azt viszem én is tovább és alkalmazom a diákjaim körében: hiába tehetséges valaki, kell a szorgalom, egy kis terelés; és ha ennek van szakmai eredménye, akkor belátják, hogy jó úton haladnak – vélekedett a kutató, hozzáfűzve: aki képes egy mérnökdiploma megszerzésére, az a doktori fokozatig is eljuthat. A kitüntetett hangsúlyozta továbbá, hogy elengedhetetlen bekapcsolódni az országon kívül zajló tudományos életbe. „A magyar mezőnyben a közlekedéstudomány egy nagyon pici terület, ezért fontos, hogy a kutatók újszerű témákkal foglalkozzanak, hivatkozásokat gyűjtsenek, beépüljenek a nemzetközi vérkeringésbe” – állítja Csiszár Csaba, rávilágítva arra, hogy az elmúlt 15-20 évben sikerült felépíteniük egy olyan tudás- és kompetenciabázist, amit majd tovább lehet adni.

„Ebben a gyorsan változó világban nem könnyű erősíteni az oktatás és kutatás iránti elkötelezettséget a fiatalokban, de nem lehetetlen. Nagyszerű látni, amikor a hallgatók a tőlünk kapott tudást és hozzáállást adják tovább a náluk még ifjabbaknak. Az a célom, hogy minél több diákot helyzetbe hozva megtanítsam nekik, miképpen vihetik tovább a tudást és a módszereket a következő generáció számára. Ehhez az egyetem egyszerre ad stabilitást és szabadságot – nyomatékosította az oktató-kutató. „A BME-n élmény dolgozni, nagyszerűek a kollégák, kiválóak a tanulók, kihívással teli minden nap. Egy olyan csapatban lehetek, ahol nemcsak hatékonyak vagyunk, de jól is érezzük magunkat. Ez az én valódi közegem” – zárta a beszélgetést a műegyetemi docens.

PI-GI

Fotó: Philip János