2013. március 01.
Teltházas előadást tartott a Műegyetemen Őexcellenciája Gauri Shankar Gupta, Magyarország és Bosznia-Hercegovina indiai nagykövete.
A modern tudomány és az ősi bölcselet legjavából merítő megoldások új utakat kínálnak az emberiséget foglalkoztató kérdésekre, kísérletet téve az élet rejtélyeinek feltárására. Így foglalható össze a nagykövet előadásának mondanivalója. Gauri Shankar Gupta előadásában mindenekelőtt azon problémákat vette számba, amelyekkel a mai ember szembesül, különös tekintettel a szegénységre. Az indiai nagykövet, akit Dr. Orbán Annamária, a BME Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar dékánhelyettese köszöntött, „Unraveling Mysteries of Life?” című, 2012-ben megjelent könyve alapján tartott előadást „Modern Science and Ancient Wisdom. The challenges of 21st century” címmel.
Gauri Shankar Gupta előadásában mindenekelőtt azon problémákat vette számba, amelyekkel a mai ember szembesül, különös tekintettel a szegénységre és az alultápláltságra. Emlékeztetett arra, hogy ma a Földön 925 millió ember él a létminimum alatt, az összlakosság 1/4-e alultáplált. A világ összbevételének 40%-át a Föld lakosságának 1%-a birtokolja, a 3 leggazdagabb ember több vagyonnal rendelkezik, mint 48 nemzet összesen. Amíg az egyik oldalon az emberek nem tudnak mit kezdeni a pénzükkel, addig a másik oldalon éheznek. A helyzetet tovább rontja, hogy a Föld lakosságának jelenleg 12,6%-a munkanélküli, és jelentős azoknak a száma (12%) is, akik munkájukból nem jutnak elegendő bevételhez a megélhetésükhöz. Évente újabb 5 millió ember válik munkanélkülivé. Hozzátette, hogy a munkanélküliség és a vagyon megoszlásában tapasztalható egyenlőtlenségek komoly szociális és etnikai konfliktusokat eredményeznek. A nagykövet felhívta a teremben ülő egyetemisták figyelmét arra, hogy hamarosan maguk is belépnek a munkaerő-piacra. Felvetette, hogy néhányuk vélhetően magával a munkanélküliséggel már így is nap, mint nap szembesül a környezetükben.
A megdöbbentő adatok után szóba került környezetünk, az éghajlati változások, az üvegházhatás. A nagykövet beszélt az ismert tendenciákról. Elmondta, hogy a következő 100 évben előreláthatóan 2,5%-kal fog emelkedni az átlaghőmérséklet, ami gleccserek, tavak eltűnését, szigetek elsüllyedését eredményezheti. Előadásában külön szólt az egészségügyi problémákról. Az újabban megjelent betegségek kiváltó okai közé sorolta az egyre emelkedő stressz-szintet, a megváltozott étkezési szokásokat, a tartósítószerek használatát, a különböző függőségeket, valamint a gyógyszerek káros mellékhatásait. „Mindezek hatalmas kihívások, amelyekkel szembesülünk, amelyekkel Ti szembesültök” – mutatott rá.
Az előadás következő részében a modern tudományok okozta változásokról szólt. A nagy gyárakban az emberek szinte robotokká válnak, egyre inkább a vagyonszerzésre koncentrálunk - tette hozzá. Példákkal támasztotta alá, hogy a fejlődéssel, a jövedelmünk emelkedésével egyenes arányban emelkednek a vágyaink is, ami magával vonzza a stressz-szint emelkedését. A termeléshez ráadásul az anyatermészettől kell mind többet és többet elvennünk. Bizonyított tény, hogy az elmúlt 100 évben jobban kiaknáztuk a környezetünket, mint elődeink az elmúlt 5000 évben. Véleménye szerint önmagunk megértéséhez először a természet felépítését kell megértenünk, amelynek működése teljes mértékben levezethető matematikailag. „Az élet nem más, mint egy hatalmas körforgás, ez a legintelligensebb működés. Semmi sem történik véletlenül” – hangsúlyozta. Elmondta, hogy mi emberek is ugyanabból az öt elemből állunk, mint a természet, az öt érzékünk közvetlenül kapcsolódik az öt elemhez (az éter a hallás, a levegő az érintés, a tűz a látás, a víz az ízlelés, a föld a szaglás). Így minden egyes levegővétellel kapcsolódunk a világegyetemhez, vagyis közvetlenül kapcsolódunk az anyatermészethez.
Maga az ember szintén öt alkotóelemből áll össze: a testből, az érzékekből, a tudatból, az egóból es a lélekből. A lélek az egyetlen, aminek nincs fizikai formája, a többi mind megtalálható a testünkben. Az ókori bölcselet szerint az öt elemet a lélek tartja össze, olyan, mint a fa gyökere, nem láthatod, de ott van. A gyökér halálával maga a fa is meghal, ugyanígy a lélek halálával a test is halottá válik. „Mindezek által a teremtés nagy titka tárul fel, miszerint a legkisebb a legerősebb.” – fejtette ki a nagykövet. Hogyan lehetünk boldogok? És miért is nem vagyunk azok? –tette fel a kérdést a nagykövet. Véleménye szerint túlságosan rabjai vagyunk saját érzékeinknek és a tudatunknak. A vágyaink azok, amelyek folyamatosan fogva tartanak. Pillanatnyi boldogságot adnak, de ezt mindig boldogtalanság követi, hiszen mindig többet és többet akarunk.” Felhívta a figyelmet az egyensúly és a mértékletesség fontosságára. Mint mondta: „Az emberi életnek nem a vágyak hajszolása a célja.”
Zárógondolatként szellemi útravalót kínált az őt hallgató diákoknak: „Mindannyian egyek vagyunk. A természet mindenki számára elegendőt ad, de nem elégítheti ki végtelen kapzsiságunkat (…) Amint képesek vagyunk az egónkat, a kapzsiságunkat, a saját stressz-szintünket csökkenteni, a boldogságszint érezhetően feljebb emelkedik. Ti vagytok a jövő, mi vagyunk a múlt”.
(Fotó: Philip János)
Az Unraveling Mysteries of Life, amelyet dedikált is az egyetemi közösség számára, már kölcsönözhető a Műegyetem könyvtárában.