2019. augusztus 07.
Tapasztalt kutatóknak adható Humboldt-ösztöndíjat nyert el Hegedűs Ferenc, a GPK munkatársa.
„Németország egyik legrangosabb kutatói elismerése ez az ösztöndíj, Magyarországról évente összesen 3-4 fő részesül benne” – ismertette Hegedűs Ferenc, a BME Gépészmérnöki Kar (GPK) Hidrodinamikai Rendszerek Tanszékének egyetemi docense, aki szeptembertől 9 hónapot tölt majd a neves Göttingeni Egyetemen. Ez idő alatt Robert Mettinnel és Werner Lauterbornnal (Third Institute of Physics) az akusztikus kavitáció egyik speciális területe, a szonokémia világhírű kutatóival, valamint Ulrich Parlitz-cal (Max Planck Institute for Dynamics and Self-Organization) a nemlineáris dinamika és biofizika elismert tudósával fog dolgozni. Együttműködésük nem új keletű, a közös munka már 2016-ban elkezdődött a Német Kutatási Alappal (DFG) közös pályázat keretében a nagyteljesítményű számítástechnika szonokémiai alkalmazása céljából. A GPK-s szakember témája szervesen kapcsolódik az idén elnyert Bolyai-ösztöndíjával összefüggő kutatási tervéhez. (Pályázatáról korábban a bme.hu is beszámolt – szerk.)
(Forrás: KÁTÉ)
|
Hegedűs Ferenc olyan, ultrahang keltette mikron méretű kavitációs buborékokat vizsgál numerikus módszerekkel, amelyek belsejében kémiai reakciók játszódnak le. Míg a Bolyai-ösztöndíjjal támogatott programjában egyetlen buborék (buborékfelhők „építőeleme”) optimális kémiai kihozatalát (pl. adott idő alatt termelt hidrogén mennyisége) szeretné elérni mély tanulási módszerek használatával (azaz az egyetlen buborék esetében is kb. 2 billió paraméter-kombinációról történő információgyűjtés és – kezelés útján optimális üzemeltetési stratégiák kidolgozása az alkalmazással kapcsolatos módszertan megalkotásához), addig a Humboldt-ösztöndíjas időszak alatt a buborékfelhők szimulációjára alkalmas program kifejlesztését tervezi a professzionális videokártyák nyújtotta nagy számítási teljesítmény jobb kihasználására. Ez elengedhetetlen lesz a továbblépéshez, amikor az egyetlen buborék optimálása során szerzett tapasztalatokat szeretnék kiterjeszteni buborék klaszterek optimális kémiai kihozatalának vizsgálatára. Mindez a szonokémia ipari alkalmazását segíti elő, ahol az egyik első konkrét gyakorlati alkalmazási terület a szonokémia technológiájával történő hidrogéntermelés lehet (a folyamat az elektromos vízbontással szemben energiahatékonyabb megoldást jelenthet, maga a vegyület energiaraktározó képessége igen nagy, így sok területen, pl. az elektromos autókkal szemben a hidrogéncellával üzemelő járművek jobb alternatívát képviselnek, pl. nincs szükség költséges akkumulátorokra).
BK-GI