Ezúttal is figyelemfelkeltő programok sokasága várja a látogatókat a kétnapos országos rendezvénysorozat műegyetemi állomásán.

Számos izgalmas, látványos előadással, szakmai bemutatóval és kísérlettel készülnek a szervezők a tudomány újdonságai, valamint a kutatói életpálya iránt érdeklődők számára a BME-n 15. alkalommal megrendezett Kutatók Éjszakáján 2019. szeptember 27-28-án.

Az országos eseménysorozat továbbra is ingyenes, ugyanakkor néhány bemutató látogatása előzetes regisztrációhoz kötött. Így lesz ez a Műegyetemen is, ezért érdemes mielőbb tájékozódni a programokról. A BME rendezvényei ezen a linken érhetők el.

A Műegyetem ezúttal is szervez a hagyományosan nagy érdeklődésre számot tartó programokat: lesznek kémiával, fizikai tudományokkal, atomenergiával, vagy járművekkel összefüggő előadások, a laborokban pedig látványos ismeretterjesztő kísérletek. Mindezek mellett az intézmény újításokkal is készül: ajánlónkban a teljesség igénye nélkül válogattunk ezekből.

Messzi van-e még a messzi? című, az St épületben helyet kapott izgalmas előadásban megtudhatják az érdeklődők, hogy hol tart a járműmérnöki tudomány az önvezető járművek kutatásában az irányítórendszerek területén.

Az önvezető járművek irányítórendszereinek tervezése során használható mesterséges intelligenciára (MI) épülő algoritmusok mibenlétéről szól az „MI a garancia?– fókuszban az önvezető autók" című előadás szintén az St épületben, ahol szélturbinák és helikopterek rotorjának felépítéséről, működéséről , továbbá a tervezésük során jelentkező mérnöki kihívásokat is megismerhetik a vendégek.

Egyre több embert foglalkoztató kérdéseket járnak körül azok az élelmiszermérnökök, akik „Sike(é)r történet – Gondolatok a búzáról, gabonákról, gluténről és a gluténmentességről” címmel prezentálnak a Ch épületben.

A járműipari fejlesztések érdekes iránya épül a sűrített levegő felhasználására: a Műegyetem pneumatikus versenyautót fejlesztett csapata (Löködönc Pneumobil Racing Team) a D épület előtt mutatja be az ehhez kapcsolódó újításait.

Különleges kísérletre készül a Simonyi Károly Szakkollégium UPRA magaslégköri ballonozással foglalkozó csapata a Q épület mögött: péntek este útjára indít egy távérzékelő ballont, amelynek kamerái a Földet fogják rögzíteni, miközben a nappal éjszakába fordul. A csapat 16:30-kor kezdi a felkészülést, ezt követően előadások hangzanak el. Az indítás tervezett időpontja: 18:00 óra.

Az egyetem kertjében izgalmas építészeti workshopokra számíthatnak az érdeklődők. A „Papírból tetőt” projekt célja egyetlen fénymásolópapír felhasználásával lefedni az 5*28 cm-es teret, a „Da Vinci hídja – nexorade építő workshop” résztvevői pedig az egykori itáliai mester által kigondolt híd elemeinek mintájára hoznak majd létre minél nagyobb felületű szerkezetet.

„Megdöbbentő! Tíz nyelvet is megtanulhatsz akár fél óra alatt a szerrel, amivel a gyíkemberek permeteznek minket” – aligha van internethasználó, aki ne botlott volna hasonlóan bombasztikus című hírbe a világhálón. A GTK Szociológia és Kommunikáció Tanszékmunkatársai többek között az álhírek természetéről tartanak előadást a BME OMIKK Gazdaság- és Társadalomtudományi Olvasójában.

A fenntartható fejlődés, a technológia, az ipar megteremtése korunk megkerülhetetlen kérdéskörévé vált: sokan vélik úgy, hogy a repülés lehetősége – elsősorban a jelentős üzemanyag-felhasználása miatt – nem biztosítható hosszú távon. Ezzel összefüggésben az E épületben műegyetemi szakemberek a járműmérnöki szakma véleményét prezentálják, és a lehetséges megoldásokat részletezik. Ugyanezen a helyszínen a repülés legfontosabb problémáinak radikálisan új – és gyakran humoros – megoldásait is megismerhetik az odaérkezők.

A K épület ad helyet annak az előadásnak, amely bemutatja, hogy milyen korszerű vizsgálati módszereket használnak a Dunában vándorló hordalék mennyiségi jellemzőinek feltárására.

Szintén a K épületben az atomenergia iránt érdeklődő legifjabb közönséget is várják: ők papírból készíthetnek reaktort, közben elmagyarázzák számukra annak működését.

Az emberi elme megértésén kutatók sokasága dolgozik napjainkban. Az ismeretek folyamatosan gyarapodnak, viszont még így is messze vagyunk a koponyán belüli folyamatok összes titkának feltárásától. Azt, hogy hol tartunk pontosan, a T épületben, a „Mennyire értjük az agy működését” című előadásból tudhatja meg a közönség.

Az orvosi gyakorlatban az agy belsejének eléréséhez, legyen szó bármilyen célról, a csont egy részének eltávolítása szükséges. A beteg gyógyulása után a koponyacsontot pótolni kell: ennek okairól, nehézségeiről, valamint a hiányzó rész modellezésének különböző lehetőségeiről szól az újabb izgalmas bemutató az St épületben, ahol egyébként egy másik program keretében a Gépjárműtechnológia Tanszék saját fejlesztésű elektromos kisautóját is kipróbálhatják a vendégek.

Vajon ismered azokat a képességeidet, amelyek szuperhőssé tesznek? A Q épületben tartott előadás és kötetlen beszélgetés segít feltérképezni azokat a képességeket, erősségeket, amelyek a mindennapi életben vagy a pályaválasztás során fontosak lehetnek.

A 3D nyomtatás már nem a jövő, hanem a jelen korszerű megmunkálási technikája: az ún. porágyas lézersugaras fém nyomtatással, a gyártás folyamatával valamint nyomtatott modellekkel ismerkedhetnek meg a résztvevők a J épületben.

A Formula Student versenysorozatnak a Műegyetem hallgatói régóta lelkes és aktív résztvevői: programjukon a látogatók betekintést nyerhetnek egy belső égésű formula autó megépítésének színfalai mögé, valamint beülhetnek a csapat legújabb versenyautójába is a K épületben.

Hogyan segíti az építőmérnöki végzettség egy idegsebészt? Erről is szól az előadás, amelyet Csókay András, a bangladesi sziámi ikreket a közelmúltban szétválasztó orvoscsoport vezetője tart az F épületben „Mérnöki szemlélet szerepe bonyolult agymű-téteknél (sziámi ikrek szétválasztása)” címmel.

A fizika átszövi mindennapjainkat, de sokak számára idegen és rejtélyes vidéke tudásunknak: Härtlein Károly mestertanár idén is beavat minket a tudomány legszerethetőbb részének rejtelmeibe, a kísérletezésbe az F 29-es teremben „Semmi varázslat csak fizika I és II” elnevezésű eseményeken.

A fraktálok olyan matematikai objektumok, amelyeknek pontos definíciója még nem tisztázott, de számtalan alkalmazásuk létezik, a mesterséges tájképektől a mobiltelefonok antennákig: az izgalmas világba enged betekintést az F épületben megtartott előadás. A programok részletei elérhetők a BME Fizikai Intézet honlapján.

A Műegyetem szombaton is figyelemreméltó programokkal várja látogatóit:

Hogyan leszünk elégedettebbek a munkánkkal? Hogyan szerezhetünk szép emlékeket? Hogyan alakíthatunk ki hasznos szokásokat? A „Boldogság, egészség, gazdagság – milyen tippekkel szolgálhat a viselkedési közgazdaságtan?” című előadás a közgazdaságtan által megfogalmazott – gyakran meglepő – válaszokat ad erre. „A piacgazdaság működési logikája: felzárkózhatunk-e gazdaságilag Nyugat-Európához?” címmel pedig a közbeszéd által oly gyakran tárgyalt téma válik érthetőbbé a Q épületben.

Végül, akik testközelből szeretnének megismerkedni az Ipar 4.0 technológiáival, az I épület bemutatóit látogassák meg pénteken és szombaton is: ott tájékozódhatnak a VR és az AR ipari alkalmazásairól, irányíthatnak nagygépeket, egyúttal közvetlen közelről vehetik szemügyre a vállalati szenzorok és az önvezető járművek működését.

HA-GI
Kiemelt kép forrása: Kutatók Éjszakája Facebook-oldal
Fotó: Kutatók Éjszakája