Több száz hallgató kapott lehetőséget kutatási ötletének megvalósításához az autonóm járművek területén a KJK kormányzati és uniós forrásból megvalósuló projektjében.

„Olyan elméleti és szakmai tudással gazdagítjuk a lehetőséggel élő fiatalokat, amelynek biztosan hasznát veszik a jövőben, döntsenek akár egy piaci szereplőnél történő munkavállalás, akár az akadémiai életpálya mellett” – ismertette az utolsó évében járó EFOP-3.6.3-VEKOP-16-2017-00001 „Tehetséggondozás és kutatói utánpótlás fejlesztése autonóm járműirányítási technológiák területén” című programról Aradi Szilárd, a BME Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar (KJK) Közlekedés- és Járműirányítási Tanszékének docense, a kezdeményezés egyik műegyetemi témavezetője. Hozzátette: a munka számos hallgató kreativitásának kibontakoztatását segítette elő az autonóm járműirányítás területén, valamint annak közlekedésszervezési és logisztikai aspektusaiban.

Az informatika, valamint az infokommunikációs technológia úttörő megoldásai a közlekedésben is megjelentek és alapjaiban változtatták meg az addig ismert eljárásokat, módszereket és eszközöket. Az autonóm járműfunkciók a közeljövőben egyre nagyobb teret nyerve mindinkább fontosabbá válnak, így e tudományterület széles körű kutatási tevékenységei mára előtérbe kerültek az autógyártók és beszállítóik fejlesztőközpontjaiban, valamint a világ legnagyobb informatikai vállalatainál (pl. Google) egyaránt. „Magyarország kutatói szürkeállománya, jelentős autóipara kiváló bázis ahhoz, hogy nemzetgazdasági szinten és a nemzetközi tudományos életben is versenyképes, kiemelt szereplővé váljon, ám ezt szakemberek megfelelő mértékű utánpótlásával is meg kell erősítenünk: a most zajló pályázat ezt segíti elő” – mondta a KJK docense a konzorciumi részvétel motivációjáról, amely átfogó oktatási és fejlesztési feladatok sorát indukálta a karon. A projekt BME-s eredményeinek részleteit egy közelmúltban készült kisfilm is bemutatja.

„Az összes vállalásunk megvalósítására ígéretet tettünk a projekt nyerteseként, amelyek mindegyike komoly szakmai kihívás, ezért a feladat határozott szervezői munkát, a kari oktatók elkötelezettségét és együttműködését követelte meg” – hívta fel a figyelmet Aradi Szilárd, részletesen bemutatva a program keretében eddig meghozott kari oktatási és tehetséggondozási intézkedéseket: a KJK-n működő Kandó Kálmán Doktori Iskolával közösen felülvizsgálták és korszerűsítették a doktori képzések módszertanát, tartalmát, nagyobb hangsúlyt fektettek a publikációírás követelményeinek átadására, gyakorlati ismeretátadással hozzájárultak a PhD-hallgatók által végzett K+F projektek eredményességének növeléséhez, valamint új és innovatív témákat hirdettek meg a doktoranduszok számára a vállalati partnerekkel együttműködésben (pl. autópálya-navigáció, tervezőágensek, kooperatív irányítás, viselkedés-előrejelzés, manőverbecslés, lidar-alapú navigáció, járműdinamika, megerősítéses tanulás, szenzorfúzió stb.). Emellett tudományos és ipari témákat feldolgozó workshopokat, tréningeket tartanak az ifjú kutatóknak prezentációs ismereteik bővítésére, de terveznek önismereti kurzusokat is.

A hallgatói tehetséggondozásban a nagyvállalatok elszívó erejének mérséklésére törekedtek. „A járműipar hatalmas méreteket öltő szakemberkeresletét már az alapképzésben érezzük, számos cég ugyanis ebben a tanulmányi időszakban vonzó szakmai gyakorlati, majd ehhez kapcsolódó álláslehetőséget kínál, amelyekkel élve a diákok sajnos már az alapképzés után befejezik az egyetemet. A kormányzati és európai uniós támogatással létrejött projekt keretében ennek ellensúlyozására Bsc-, MSc- és PhD-szinten kari ösztöndíjpályázatot hirdettünk meg versenyképes juttatással, piaci partnerekkel közös innovatív kutatási témákkal. Ösztönözzük tehát a tudományos feladatokban való részvételt a munkaerőpiaci elhelyezkedés alternatívájaként. Tudatosítani próbáljuk a fiatalokban, hogy műegyetemi mesterszintű vagy posztdoktori diplomával a zsebükben szilárd alapokon nyugvó és finomra hangolt tudás birtokában léphetnek az álláskeresők közé, biztos megélhetést és akár magasabb jövedelmeket remélve” – fejtette ki Aradi Szilárd, hozzáfűzve: bátorítják a hallgatókat a demonstrátori feladatok elvállalására, a legkiválóbbakat pedig támogatják TDK-pályaművük elkészítésében, vagy akár szakmai konferenciákon történő szereplésben is.

„Segítjük a hallgatók és oktatók közötti munkakapcsolatot, feltárjuk a kutatói életpályában rejlő, nemzetközi karrierrel is kecsegtető lehetőségeket, ennek alternatívájaként a szakkollégiumokkal való szorosabb együttműködésben gyárlátogatásokat, továbbképzéseket (pl. Matlab programnyelv, gépi tanulási módszerek stb.) szervezünk. Olyan tudományos és K+F versenyeket hívtunk életre, amelyekkel a fiatalok egyedi tudományos teljesítményüket növelhetik” – hozta fel utóbbi példaként a már két alkalommal megszervezett Autonóm LEGO robotverseny mérnökhallgatói megmérettetést. (A versenyekről a bme.hu korábbi írásában tudósított – szerk.)

„Szemeszterenként 40-60 fiatal (10-15 doktorandusz és 35-40 BSc-s és MSc-s hallgató) részesül a program által finanszírozott ösztöndíjban, félévente 20-30 oktatót vonunk be mentorként a diákok szakmai támogatására. Az pályázat kezdete óta 30%-kal növekedett a TDK-ra vállalkozó hallgatók száma, többen vesznek részt demonstrátori és tananyag-fejlesztési feladatokban, és nőtt az önálló kutatási témákat indítók aránya is, emellett a doktori iskolába felvett hallgatók éves száma a pályázati időszak előtti 6-10-ről 18-24 főre ugrott” – összegezte az objektív mutatókkal mérhető sikerről Aradi Szilárd. Hangsúlyozta: „a magasabb végzettség hosszú távon kifizetődő, mivel magasabb jövedelmet és komolyabb egzisztenciális biztonságot valószínűsít. E hatást az egyre nagyobb automatizáció még tovább erősíti, ezért nagyon fontosnak tartjuk az MSc-diploma és a képzés során elsajátítható tudás megszerzését. Programunkkal az abban résztvevők munkaerőpiaci versenyképességét biztosítjuk”.

TZS-GI

Fotó: Takács Ildikó