2013. június 28.
A BME szuperszámítógépének mielőbbi bővítését szorgalmazza a BME Közigazgatási Informatikai Központ kutatás-fejlesztési igazgatóhelyettese.
Eddig 13 ezer feladat futott a Supermanen, ami 30 000 részfeladatnál is többet jelent. 30 regisztrált projektünk van 6 különböző karról, a szuperszámítógép terhelése pedig általában véve 85 százalékosnak mondható – összegezte egy év munkáját dióhéjban Szeberényi Imre, az Irányítástechnika és Informatika Tanszék docense, a BME Közigazgatási Informatikai Központ kutatás-fejlesztési igazgatóhelyettese. A beszerzési projekt megvalósításában is nagy szerepet vállalt kutató a számítógép felhasználását koordináló bizottság elnökeként felügyeli a berendezés használatát.
Szeberényi Imre az eddigi kutatásokat összegző konferencia után ismertette a Superman különleges számítási képességeit, az elmúlt év tapasztalatait és a jövőbeli terveket.
Az említett projektek összességében több mint 251 évnyi CPU időt használtak fel. Mit jelent ez pontosan?
Ez azt jelenti, hogy ha egy év alatt a gépen lefutott összes feladatot egyetlen 2.8GHz-es, egymagos processzoron szeretnénk lefuttatni, akkor ehhez 251 évre lenne szükség.
A gép nagy lökést adhat a számításigényes kutatásoknak. Beváltotta a hozzá fűzött reményeket?
Igen, nagyon is. Nem számítottam arra, hogy szinte az első perctől kezdve majdnem 100 százalékos teljesítményen dolgozik majd a gép. (A számítógép kihasználtsága folyamatosan követhető a szuperszámítógép honlapján. A legnagyobb intenzitással egyébként a Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar veszi igénybe a számítástechnikai kapacitását. (A szuperszámítógépen futó projektekről további részletek itt találhatók.)
Hogyan írná körül Superman képességeit mondjuk egy jelenlegi, hétköznapi PC-hez viszonyítva?
Számítási teljesítményét tekintve mintegy 360-szoros, memóriáját tekintve pedig 720-szoros a nagyságrendi különbség.
Mire a legbüszkébbek a számítógéppel kapcsolatos eddigi munkát illetően?
Talán arra, hogy a Superman lényegesen egyszerűsíti az egyetemközi projektek kialakítását, mivel az elsők között használja a magyar akadémiai intézetek számára elérhető azonosítási szolgáltatást, az eduID-t. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy bármely magyar felsőoktatási intézmény hallgatója regisztrálhat a szuperszámítógép használatért. A tényleges jogosultsághoz természetesen szükséges a felhasználást koordináló bizottság engedélye is.
Külföldi egyetemek is használhatják a BME szuperszámítógépét?
Igen, de csak kutatási együttműködés keretében.
Mennyi ideig tekinthető korszerűnek a gép a számítástechnika jelenlegi fejlődésének tükrében? Mit vár a jövőtől?
Erre egy példát mondanék, ami jól szemlélteti a számítástechnika fejlődését. 2011-ben egy 60 teraflops teljesítményű géppel lehetett bekerülni világviszonylatban a top 500-as lista középmezőnyébe. A Superman számítási teljesítménye ennek tizede. Így ami a jövőt illeti, nagyon fontos lenne a gépet bővíteni, mind számítási teljesítmény, de még inkább tárolási kapacitás terén, legalább a jelenlegi értékek duplájára.
Fotó: Pintér Erik
|
A BME Superman névre keresztelt szuperszámítógépe hivatalosan 2012 szeptemberében állt szolgálatba, azonban első próbafuttatásai már tavaly júniusban megtörténtek. A gép beszerzése az „Új tehetséggondozó programok és kutatások a Műegyetem tudományos műhelyeiben” című, TÁMOP- 4.2.2.B10/1-2010-0009 projekt támogatásával valósult meg bruttó 76 millió forint értékben. A projekt keretében beszerzett klaszter rendszerű HP gyártmányú gép elméleti teljesítménye majdnem 6 teraflops (mintegy 6 billió végrehajtás/másodperc), 360 CPU maggal rendelkezik és összesen 1,5 terabyte a memóriája. A Linux operációs rendszerrel működő gép 30 számítási csomópontból áll, amelyek kis késleltetési idejű belső hálózaton keresztül vannak összekötve. Így a klaszter különösen alkalmas párhuzamos programok futtatására. Ezeken felül, két számítási csomópontban, 2 - 2 darab gyorsítókártya (GPGPU) is megtalálható a gépben, amelyekben összesen 1792 CUDA mag és 24 gigabyte memória található. A pályázati források szűkössége csak az alap-operációs rendszer és a klasztermenedzsmentet ellátó szoftverkomponensek megvásárlását tette lehetővé, amelyek mellé jól használható, szabadon hozzáférhető szoftvereket telepítettek. A gép szoftverrendszerének kialakításakor a BME szakemberei figyelembe vették a környezetvédelmi és energiagazdálkodási szempontokat is. A gép számítási csomópontjai közül mindig csak annyi van bekapcsolva, amennyi éppen szükséges. A nem használt csomópontok automatikusan kikapcsolnak, illetve szükség esetén újra elindulnak. |