2013. július 16.
Interjú a Csonka Pál Éremmel jutalmazott Armuth Miklós tartószerkezet-tervezővel, a BME Építészmérnöki Kar docensével a díjátadó után.
„Építőmérnök létére tipikus építész-statikus, aki alkotó módon vesz részt az épületek és szerkezeteik megtervezésében” – íme egy részlet Marosi Miklós, a Magyar Építőművészek Szövetsége Csonka Pál kuratóriumának elnöke laudációjából, amellyel Armuth Miklóst köszöntötte. Az Építészmérnöki Kar docense kiemelkedő, az építésztervezők és statikus kollégái által is elismert tartószerkezet-tervezői munkásságáért, valamint az építészmérnök-képzésben folytatott igényes és elkötelezett oktatói tevékenységéért részesült elismerésben. A díjazottat, amint azt a bme.hu kérdésére elmondta, nagy büszkeséggel tölti el, hogy olyan professzorai, később kollégái után részesülhetett a díjban, mint Peredy József, Dulácska Endre vagy Török Ferenc.
| A Csonka Pál érmet a Magyar Építőművészek Szövetsége alapította 1988-ban a Műegyetem iskolateremtő építészprofesszora emlékére. A kitüntetés az építészek és a tartószerkezet-tervezők munkáját és alkotó együttműködését hivatott elismerni. Azok kaphatják egyéni és alkotópáros kategóriában, akik magas színvonalú építészeti alkotást hoztak létre, továbbá oktató, tudományos munkájukkal jelentősen hozzájárultak az építész és tartószerkezet-tervezők alkotó együttműködéséhez. |
A 2013. évi díjazottak - Alkotópáros kategóriában: Szabó Tamás János DLA okl. építészmérnök és Volkai János okl. építőmérnök. Egyéni kategóriában: dr. Armuth Miklós okl. építőmérnök
Armuth Miklós 1979-ben kitüntetéses oklevéllel diplomázott a BME Építőmérnöki Karának szerkezetépítő mérnök szakán. 1980-tól az Építészmérnöki Kar Szilárdságtani és Tartószerkezeti, az egykor Csonka Pál által vezetett utódtanszéken tanít, 1988-ban adjunktus, 2004-ben nevezték ki docensnek. Tartószerkezet-tervezőként több mint 120 épület tervezésében és 100 épület statikai szakértésében vett részt. Szakterülete az építészeti fa-tartószerkezetek világa. Kutatómunkájában az építészeti fa-tartószerkezetek konstruálásával és faszerkezetek mechanoszorptív viselkedésével foglalkozik. Ez utóbbi a mechanikai ingereknek és a nedvesség változásának a fára gyakorolt külön-külön és együttes hatásvizsgálata. Kérdésünkre kutatómunkája érdekességeit ecsetelve megemlítette, hogy „egész meglepő módon meg tud bolondulni a fa”, ha terhelés közben nedvességváltozás következik be, és ezt a laboratóriumi vizsgálatok is jól mutatják.
Armuth Miklós kedvenc épületei, munkái közé tartozik a Csodák Palotájához hasonló, mosonmagyaróvári Futura Játszóház, ami egy 300 éves fa-tartószerkezetű magtárépületben kapott helyet. Közelmúltbeli kedves munkája még a Lakóépület-tervezési Tanszék által elnyert pályázat során helyreállított, 150 éves várnegyedbeli épület és a fertődi Esterházy-kastély udvari épületegyüttese. Itt többek között a napokban felavatott kerti épületegyüttesen, a narancsházon és a jószágkormányzói épületeken dolgozott együtt a tavasszal Ybl Miklós Díjban részesült Molnár Csaba építésszel, aki szintén a BME oktatója. A statikus elmondta még, hogy a tervek szerint ősszel készül el az Andrássy út 19. szám alatti luxusáruház, amelynek különleges, attraktív statikai megoldásait szintén ő tervezte.
|
„Armuth Miklós a Fa-tartószerkezetek című tárgy átfogalmazója és előadója, aki tárgyát nagy szakmai tudással és odaadó igényességgel gondozza. Előadásai, világosak, szemléletesek, közérthetők. Szereti és élvezi oktatói munkáját, azt igényesen és odaadással végzi. Következetesen szigorú, kiszámítható, mindeközben kiterjedt személyes és közvetlen kapcsolata van a hallgatókkal”. (további részlet a laudációból) Az építészmérnök hallgatóktól többször megkapta, legutóbb éppen idén az év legjobb előadójának járó díjat. Emellett nemrég vehetett át konzulensi dicséretet, mivel az Odoo tartószerkezetével foglalkozó hallgatóinak dolgozata első helyezést ért el az OTDK-n. Szintén ebben a tanévben kapta meg az Építészmérnöki Kar Szentkirályi Zoltán Oktatói Díját is. |
Szeretek előadást tartani, gyakorlatokat vezetni, és izgalmas szakmai kihívásként élem meg a felsőéves hallgatók komplex tervezési munkáinak konzultációját – beszélt a mindennapok örömeiről az oktató. A bme.hu kérdésére úgy vélekedett, hogy amit a hallgatók az építészkaron megtanulhatnak, az akkor is nagyon hasznos és sok mindenre jó, ha „éppen nem megy az építészség”. A fiatalok megtanulnak fegyelmezetten és sokat dolgozni, gondolkodni. Lexikális ismeretekre, nyelvtudásra tesznek szert. „Ezer területe van ennek a szakmának, és nem mindenki lesz úgy tervező, ahogy 18 évesen elképzelte” – magyarázta.
„A tartószerkezetekkel való foglalkozás számomra azért érdekes – öntötte szavakba végül hitvallását Armuth Miklós, mert a racionális, matematika alapú műszaki megközelítés és az intuíció egyaránt benne van. Míg az építőkaron azt tanítják, hogy egy szerkezetet hogyan lehet egzakt módon, műszakilag megvizsgálni, a már meglévő szerkezetet méretezni, ellenőrizni, addig az építészek azt tanulják meg, hogyan kell ezt kitalálni, hogyan lehet és milyen anyagból a szerkezetet egy üres papírlapra megtervezni” – vallott a tervezéssel rokon, az építészettel állandóan párbeszédet folytató és az építészeti döntéseket sokszor befolyásoló munka szépségeiről a tartószerkezeteket tervező szakember.
Fotó: Philip János