Felavatták a BME FIEK projekt újabb eredményét, a BME – Rolls-Royce Moduláris Hibrid Hajtásrendszer Laboratóriumot.

„A 2010-ben indult BME Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ (BME FIEK) projekt célja olyan eredmények elérése volt, amelyek rövid időn belül hasznosulnak az iparban. Ennek egyik formája az a megvalósult öt laboratórium, amelyek keretében együtt dolgozhatnak oktatók, hallgatók, kutatók” – idézte fel a kezdeteket Czigány Tibor rektor a BME – Rolls-Royce Moduláris Hibrid Hajtásrendszer Laboratórium avatóján. Az egyetem vezetője hozzátette, a most átadott hajtáslabor a maga nemében egyedülálló létesítmény a térségben mind a frekvencia, mind a teljesítmény, mind a feszültségtartomány tekintetében.

„A Műegyetem megkezdte a 240-edik jubileumi tanévét és megújította az intézményfejlesztési tervét, amiben központi téma a minőségi képzés: ez ipari partnerek nélkül nem sikerülhet. A vállalatok segítsége azért kell, hogy még jobb mérnököket képezzünk, ami hozzájárul egyetemünk presztízsének növeléséhez és áttételesen a nemzetközi rangsorokban történő előrelépéshez” – zárta köszöntőjét Czigány Tibor rektor.

„Bízom benne, hogy a sikeres FIEK-projekt bázisán az együttműködés bizonyítékaiként létrejövő innovációs ökoszisztéma-építés tovább folytatódik: az ilyen események, mint a hajtáslabor megnyitója, adnak erőt nekünk a további munkához” – emelte ki Kotán Attila kancellár köszöntő beszédében. Rámutatott, gyakran éri kritika az egyetemi közeget a túl sok megbeszélés, a lassú ügyintézés miatt, ám a napokban több látványos eredményt is ünnepelhetnek, ami mutatja az erőfeszítések értelmét. A BME Balatonfüredi Tudáscentrum kiválóan bizonyítja az egyetemi és az ipari szféra összefogását és együttműködését – immár vidéken is. A Hajtáslabor közvetlen szomszédságában pedig folyamatos munka zajlik, hogy felépüljön a maga nemében egyedülálló innovációs nagyberuházás, a BME Science Park részét képező BME Innovációs és Fejlesztési Központ épülete.

Lengyel László, a BME FIEK igazgatója köszöntőjében hangsúlyozta, munkájuk gerincét a több egyetemi kar tartalmas együttműködése révén születő projektek sikerre vitele jelenti. Az együttműködés kezdeteit felidézve kiemelte, az elektromos hajtásinverter és energiaellátó rendszer optimalizálási technológia létrehozása területén a BME és a Siemens együttműködése 2012-ig nyúlik vissza, majd az azt követő években a vállalat több mint száz fiatal mérnök munkáját integráló K+F részleget alakított ki. A közös munka tovább folytatódott, miután a Rolls-Royce, a világ vezető repülőipari vállalata felvásárolta a Siemens légiipari hajtásrendszereket fejlesztő részlegét.

„A BME-Siemens, majd BME-Rolls-Royce együttműködés az egyik legjobb példa Magyarországon arra, hogy az ipar és az egyetem szoros együttműködéséből a nemzetközi színtéren is piacképes eredmény jöhet létre” – nyomatékosította Lengyel László.

„Törekedj a tökéletesre mindenben, amit csinálsz. Vedd a létező legjobbat, és tedd jobbá. Ha még nem létezik, tervezd meg” – idézte Henry Royce szavait Balázs Gergely, a Rolls-Royce Hungary Kft. ügyvezető igazgatója. Előadásában elmondta, elkötelezettek a fenntartható légiközlekedés iránt, ezért a globális Net Zero programjuk egyik lényeges eleme az elektromos és hibrid hajtásrendszerek fejlesztése, amelyek nemcsak a káros anyagok, hanem a zajkibocsátás terén is kedvező paraméterekkel rendelkeznek.

Az igazgató kiemelte, a cégüknél kreatív munkát végeznek: az ötlettől a fejlesztésen át egy termék piacra kerülését is végigkísérhetik.

Dale A. Martin, a Siemens Zrt. korábbi elnök-vezérigazgatója, a European Engineering Learning Innovation and Science Alliance (EELISA) elnöke előadásában kiemelte, a Hajtáslabor megszületése nagymértékben annak a sok tehetséges fiatal kollégának köszönhető, akik munkáját még a Siemens vezetőjeként ismerte meg. Dale A. Martin reményét fejezte ki, hogy az új tesztlabor értékteremtő tevékenysége a Műegyetemnek, a vállalatoknak és akár az EELISA hallgatóknak is új lehetőségeket kínál.

Gulyás Tibor innovációért felelős helyettes államtitkár az innovációs ökoszisztéma építésének legfontosabb lépéseit vázolta fel és bemutatta az innovációs együttműködések evolúcióját a kompetencia központok, a tudományos és innovációs parkok, a nemzeti laborok, a területi innovációs platformok felépítésén keresztül.

„A Hajtáslabor bevételt termelő, így hosszú távon fenntartható infrastruktúraként született meg: azt várjuk tőle, hogy vonzza a különféle cégek kutatásfejlesztési elképzeléseit” – fogalmazott Charaf Hassan, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar (VIK) dékánja. Hozzátette, ez a modell a többi BME FIEK-labor és általában az egyetemi laborok működési modelljéül is szolgálhat.

HA-TZS

Fotó:Geberle B.