Akadémiai és ipari szereplők közösen keresték a 6G technológiához vezető utakat és a lehetséges alkalmazásokat a BME FIEK és a VIK közös konferenciáján.

„Az 5G szolgáltatások éppen hogy csak elkezdődtek, máris a 6G került a kutatások középpontjába. Egy technológia fejlődését saját dinamikája határozza meg. Manapság már hozzászoktunk a hirtelen technológiai változásokhoz, mint amilyen a mesterséges intelligencia vagy a tágabb értelemben vett ipari digitalizáció, és az ezekben rejlő lehetőségek. A mobil kommunikációs hálózatok fejlődése is egy ilyen felgyorsult technológiai váltás. Szükség van egy olyan hazai 6G ökoszisztéma létrehozására, amely a tudományos eredmények technológiai hasznosításába és új alkalmazások fejlesztésébe csatornázza be Magyarországot” – e szavakkal nyitotta meg Levendovszky János, a BME tudományos és innovációs rektorhelyettese a „6G technológia-mobil kommunikáció 2030” című online tanácskozást. A rendezvényt a BME Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ (BME FIEK)  és a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar (VIK) szervezte. Az online szakmai fórumon közel 100, a témában érintett akadémiai és ipari szereplő vett részt.

Az esemény bevezető előadásában Charaf Hassan, a BME VIK dékánja áttekintette a 6G szolgáltatások szükségességét, valamint azokat az alkalmazásokat, amelyek megvalósításához az 5G-nél nagyobb teljesítményű infokommunikációs hálózatra lesz szükség a jövőben. Hangsúlyozta, a világ vezető egyetemei és kutatóintézetei felismerték a 6G-ben rejlő műszaki és innovációs lehetőségeket, és már zajlanak az 5G-re épülő, de azon túlmutató rendszerekkel kutatások, fejlesztések, melyek várhatóan elvezetnek a 2030 utáni évtized rádiós technológiájához. A VIK dékánja szerint Magyarország versenyképességének megőrzéséhez kiemelten fontos, hogy hazai kutatók is részt vegyenek 6G kutatásokban és fejlesztésekben. „A BME célja az 5G-n túlmutató, 6. generációs IKT technológia és ezen alapuló alkalmazások, szolgáltatások létrehozására irányuló interdiszciplináris kutatás-fejlesztési-innovációs tevékenység végzése, valamint az is, hogy bekapcsolódjon az EU és más nemzetközi 6G KFI programokba” – hangsúlyozta Charaf Hassan. A Műegyetem 6G kutatásaihoz kiváló alapot ad az egyetemi privát 5G hálózat (BME-Nokia 5G Kutatási és Innovációs Hálózat), amelyet a Nokia a nyár folyamán épített ki 6 épületben, a működéséhez szükséges frekvenciasávot pedig a Vodafone Magyarország biztosítja.

A VIK dékánja előadásában összefoglalta a kar 6G terén kitűzött kutatás-fejlesztési prioritásait. Létre kívánnak hozni egy „Beyond” 5G/6G KFI infrastruktúrát és tesztkörnyezetet a már meglévő 5G hálózat bővítésével és továbbfejlesztésével. A kutatási témák között olyanok szerepelnek, mint

• Internet of Everything (IoE-Internet of Things, Internet of People) és kiberfizikai (CPS) rendszerek;
• nagy felbontású, valós idejű és virtuális kommunikációs technológiák és alkalmazások (VR/AR/MR/XR, telepresence, tactile Internet);
• 6G alapú intelligens egészségügyi megoldások és rendszerek (telemedicina, real-time robotic surgery);
• 6G-vel támogatott okosváros megoldások és szolgáltatások;
• Ipar 5.0 szcenáriók B5G/6G alapokon (real-time video analytics, collaborative/cognitive robotics with AI);
• biztonsági kérdések és a személyes adatok védelme B5G/6G rendszerekben.

Charaf Hassan felhívta a figyelmet arra, hogy az EU Horizont Európa 6G K+F programjában (Intelligens Hálózatok és Szolgáltatások Európai Partnerségi Program) való részvételhez egy hazai 6G K+F vízióra, továbbá országos szintű K+F együttműködésre van szükség. Ennek érdekében javasolta egy 6G K+F munkacsoport létrehozását az 5G Koalíció keretein belül. Elképzelései szerint e munkacsoport határozná meg a nemzeti 6G K+F irányokat és kidolgozna egy stratégiai kutatási tervet, valamint kialakítaná a magyar 6G K+F együttműködés kereteit. „E kooperációnak célként kell kitűznie a magyar innováció versenyképességének megalapozását a 2030 utáni időszakra” – nyomatékosította a VIK dékánja.

A világ távközlésében, mobil technológiák és hálózatok fejlesztésében évtizedek óta vezető szerepet betöltő Nokia részéről Szilágyi Péter, a Nokia Bell Labs (Budapest) szakembere tartott előadást. Bemutatta a 6G-hez vezető technológiai trendeket, emellett hangsúlyozta, hogy a 6G a világ fizikai, digitális és emberi dimenzióit integrálva egy új, ún. „hyperconnected” intelligens környezetet hoz létre a társadalom és a gazdaság számára. Kitért a mesterséges intelligencia alapú törekvésekre, amelyek forradalmi változást hozhatnak a mobil hálózatok működésében, gyökeresen átalakítva az emberek és a digitális világ közötti interakciókat.

Az EU már a H2020 Keretprogramban is támogatott 6G megalapozását elősegítő kezdeményezéseket. Ilyen a „Hexa-X” 6G zászlóshajó kutatási projekt a Nokia koordinálásával, melynek konzorciumában részt vesz a Számítástechnikai és Automatizálási Kutató Intézet (SZTAKI) is. A SZTAKI részéről Benczúr András előadásában bemutatta a Hexa-X projekt céljait és annak 6G vízióját: az embereket, a fizikai és a digitális világot összekapcsoló technológiát. A konzorcium a 6G potenciális technológiai komponenseivel és architektúrájával kapcsolatos kutatásokat végez (pl. a mesterséges intelligencia integrálása a 6G rendszerbe). A Hexa-X projekt olyan extrém 6G alkalmazásokkal is tervez, mint a telepresence, digitális ikerpár megoldások az iparban, együttműködő robotok vagy a precíziós egészségügy.

A 6G technológia ígéreteinek megvalósításához, az 5G-nél is nagyobb adatátviteli sebességhez és alacsonyabb késleltetéshez nagyon magas frekvenciák (100 GHz-1THz) szükségesek. E téma kapcsán Nagy Lajos, a BME VIK Szélessávú Hírközlés és Elméleti Villamosságtan Tanszék egyetemi docense a rádiós kommunikáció 100 GHz feletti kihívásairól tartott előadást. „E frekvenciatartományban a rádióhullámok terjedésének sajátosságai miatt új technológiák és megoldások szükségesek a THz elektronika, az antenna technológia, a jelfeldolgozás és az adatfeldolgozás terén.”

A távközlési rendszerekben alapvetően szükségessé vált szabályozás a 6G kapcsán új aspektusokat és frekvenciagazdálkodási kérdéseket vet fel. Bálint Irén, a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) osztályvezetője tájékoztatott arról, hogy e témával már több szakmai szervezet is foglalkozik, köztük a Nemzetközi Távközlési Egyesület (International Telecommunication Union-ITU) és a Postai és Távközlési Igazgatások Európai Értekezlete (European Conference of Postal and Telecommunications Administration-CEPT) is. Tanulmányozzák a 2030 utánra tervezett távközlési hálózat képességeit, és az 5G után várhatóan megalkotják a 6G-re vonatkozó IMT-2030 ajánlást. Az Európai Unió már vizsgálja a magasabb frekvenciasávok (100 GHz és e felett) használatának, valamint a kapcsolódó új módszerek és technikák lehetőségeit, illetve aktívan támogatja a 6G-re irányuló kutatási és fejlesztési programokat.

Németh Vilmos, a BME FIEK 5G koordinátora az EU Horizont Európa KFI programjának keretében szorgalmazott „Intelligens Hálózatok és Szolgáltatások” Partnerségi Programot (Smart Networks and Services-SNS) mutatta be. A kezdeményezés célja a 6G technológia tervezése és K+F tevékenység elindítása az EU-ban. A program várhatóan 2022 elején kezdődik mintegy 240 millió eurós támogatási kerettel. Az EU a kezdeményezés közösségi támogatására 900 millió eurót irányzott elő 2027-ig. A programban való részvételhez és a sikeres szerepléshez a tagállamokon belüli összefogásra, az emberi és anyagi erőforrások koncentrálására van szükség. Ennek kereteit Magyarországon is szükséges megteremteni, mint ahogyan azt a VIK dékánja javasolta előadásában.

TZS-HA

Képek forrása: BME FIEK