100 + 10 év élelmiszertudomány a 240 éves BME-n

2021. december 17.

Az Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék alapításának 100., valamint az első felsőfokú élelmiszertudományi előadás 110. évfordulóját ünnepelte.

„A műegyetemi élelmiszeranalitikai és élelmiszertudományi kutatások három emberöltőt felölelő tradíciói, az elhivatott oktatók, kutatók és tehetséges hallgatók, valamint a széleskörű ipari kapcsolatok megalapozták azokat a sikereket, amelyekkel a Műegyetem e területen zajló tudományos munka élvonalába került hazánkban és nemzetközi színtéren egyaránt” – köszöntötte az ünnepi ülés résztvevőit Vértessy G. Beáta, a BME Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar (BME VBK) Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszékének (ABÉT) tanszékvezető egyetemi tanára. A műegyetemi szervezeti egység, valamint az MTA Kémiai Tudományok Osztálya Élelmiszertudományi Bizottságának közös rendezésében életre hívott centenáriumi ünnepségen a tanszék fennállásának 100., valamint az első felsőfokú élelmiszertudományi előadás megtartásának 110. évfordulóját ünnepelte a tanszék. A jeles eseményt a jelenlegi pandémiás helyzetre tekintettel az online térben rendezték meg.

„Aki nem emlékezik meg a múltjáról, és akinek nincs múltja, annak nincs jövője sem” – szólította meg az online közönséget beszédében Czigány Tibor rektor. „A 240. évében járó Műegyetem már 3 Nobel-díjas kutatót, és több száz, a technika és a technológia alapvető fejlődését meghatározó tudóst adott a világnak. Ma sincs ez másként: 40 akadémikusunk mellett kiválóságainknak, tudományos és oktatási eredményeinknek köszönhetően a különböző rangsorokban elfoglalt helyezéseink alapján a világ első 3-5 %-ában jegyzik a Műegyetemet.” A rektor szerint a BME hallatlan erőssége és előnye, hogy a jelentős természettudományi alapozó képzés mellett szerteágazó diszciplínákat tanulhatnak itt a hallgatók. Szélesebb látókörre tehetnek szert és alkalmassá válnak a jelenkor technológiai kihívásainak megoldására és az előre nem látható, akár 10-20 év múlva jelentkező problémák feloldására. Ilyen jövőbe mutató dilemmák között említette a fehérje- és élelmiszerellátás biztosítását, az élelmiszerbiztonság garantálását, a hatékony élelmiszerelőállítási technológiákat, az egészségtámogató termékek fejlesztését, az ipar 4.0 törekvéseket és a körforgásos gazdaság kialakítását. „E szakterületek közötti átjárás újféle integrált tudást és szemléletet, és mindezt befogadni képes, művelt emberfőket kíván. Ehhez kitűnő lehetőséget kínál a Műegyetem, hiszen a különböző területeken szükséges szaktudás és tapasztalat a birtokunkban van.” Czigány Tibor kiemelte, hogy a BME számára az élelmiszertudományi területek fejlesztése - különösen az előttünk álló globális, nemzeti és helyi kihívások tükrében - nagyon fontos. „A múlt, az elődök alkotásai és eredményei köteleznek minket az e téren megszerzett kompetenciák fenntartására és fejlesztésére.” A rektor Gábor Dénes szavaival zárta köszöntőjét: „a jövőt nem lehet előre megjósolni, de a jövőnket fel lehet találni”.

Szarka András, a BME VBK dékánja személyes hangú beszéddel üdvözölte a konferencia résztvevőit, majd a kar, valamint a tanszék korábbi professzorainak munkásságát idézte fel. Köztük Ereky Károlyt, a biotechnológia fogalmának atyját, és Vuk Mihályt, a tanszék alapítóját, aki korát megelőzve a máig kiemelkedő jelentőségű élelmiszeranalitika területével foglalkozott. Szarka András kiemelte az egyetemi kutatások és a vállalati partnerek közötti kapcsolat jelentőségét: „ipar nélkül nem létezhetünk, és a piaci partnereink sem nélkülözhetik az akadémiai oldalt. Egymásra utaltságunkból hasznot kovácsolva közösen kell munkálkodnunk a jövőn”.

Az MTA Kémiai Tudományok Osztálya Élelmiszertudományi Bizottsága, valamint a Magyar Kémikusok Egyesülete nevében szólt a résztvevőkhöz Sarkadi Livia, a két szakmai szervezet elnöke. Személyesen kötődik a tanszékhez, közel 30 évet oktatóként és kutatóként munkálkodott itt. „Felemelő érzés 100. születésnapot ünnepelni egy olyan nagy múltú egyetem nívós tanszékén, amelyre alma materként tekintek én is. Kiváló oktatói, kutatói közösség tagja voltam itt, és bízom benne, hogy a most még fiatal hallgatók leendő utódokként viszik tovább a tanszék hagyományait és megteremtik a következő évszázad ígéretes eredményeit.”

A centenáriumi ünnepi rendezvény hátteréről Tömösközi Sándor, egyetemi docens, a rendezvény főszervezője, Vértessy G. Beáta, egyetemi tanár, jelenlegi tanszékvezető és Salgó András egyetemi tanár, a jubiláló szervezeti egység korábbi tanszékvezetője osztották meg a részleteket.

„Egy évszázaddal ezelőtt a világháború és Trianon keltette történelmi viharok után a romokban lévő Magyarországon a felsőoktatás átszervezését számos politikai és szakmai indok is időszerűvé tette. E viharos körülmények között, éppen 100 évvel ezelőtt, 1921-ben alapították meg a BME VBK Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék (ABÉT) jogelődjét, az Élelmiszerkémia Tanszéket a Kémiai Fizika és a Szervetlen Kémia Tanszékkel együtt. 110 évvel ezelőtt, 1911 őszén, a Műegyetemen tartották meg az első felsőoktatási élelmiszertudományi előadást.Az évforduló ihlette rendezvény szakmai előadásainak célja az élelmiszertudomány jelenének és jövőbeli lehetőségeinek bemutatása volt. A rövid történeti áttekintést követően a tanszék fiatal munkatársai az itt végzett kutatási és oktatási tevékenységet, a legfrissebb kutatási eredményeket és azok hazai, nemzetközi megítélését mutatták be. Több, tanszéki kutatómunkában aktívan résztvevő partnerintézmény képviselői is felszólaltak.

A szervező műegyetemi oktatók-kutatók úgy látják, az élelmiszertudományok, az alkalmazott biotechnológia, valamint az élelmiszerminősítés és gabonakutatás egyre jelentősebb szerepet töltenek be a tudományos életben, az eredmények pedig egyre gyorsabb ütemben és meghatározó formában manifesztálódnak a hétköznapokban. „Az élelmiszer-alapanyagok és termékek mennyiségének és biztonságának biztosítása globálisan és lokálisan is folyamatosan változó feladatok megoldását igényli. A jelenlegi kihívások többek között: a fehérje és energiaellátás garantálása a növekvő népesség számára, a biodiverzitás növelése, a klímaváltozás és hatása az élelmiszertermelésre, az élelmiszerellátási lánc rövidítése, a hatékonyabb élelmiszer-előállítási technológiák kidolgozása, az ipar 4.0 és digitalizáció, egészségtámogató termékek fejlesztése, fenntartható, körforgásos gazdaság kialakítása, a mezőgazdasági és élelmiszeripari termelésben keletkező kísérő- és melléktermékek értéknövelt hasznosítása, a technológiai folyamatok monitorozási módszereinek fejlesztése” – fogalmazták meg a jelenlegi hazai és nemzetközi stratégiák alapvető elemeit, amelyek a közeljövőben várhatóan rengeteg teendővel, fejlesztési igénnyel, humán erőforrás és tárgyi infrastruktúra szükséglettel jelentkeznek a kutatásokban. „A tudományterületen felmerülő problémákra az újdonságokra nyitott és fejlesztésre képes mérnöki, műszaki szaktudásra lesz szükség, amelynek több mint egy évszázada a Műegyetem az egyik bölcsője. Nagyszerű lehetőség és egyben óriási felelősség hárul a mostani egyetemi oktatókra, akiknek szakmájuk művelésén túl feladatuk e tudományterület továbbfejlesztése, az új generációk kiképzése és bevonása a szakmai munkába, ráadásul rohamtempóban fejlődő technológia mellett.” A program életre hívói globálisan jelentkező demográfiai okokra hivatkozva szorgalmazzák egy élelmiszertudományi dedikált stratégia megfogalmazását, továbbá a területen tevékenykedő kutatók minél szélesebb körű együttműködését egyetemen belül, országosan és határon túl is.

A szakmai témákban bővelkedő jubileumi rendezvényen szó esett a tanszékhez kapcsolódó aktuális élelmiszertudományi kutatásokról, melyek nagy része a Gabonatudományi és Élelmiszerminőség Kutatócsoportban, továbbá a NIR Spektroszkópiai Csoportok keretében zajlik. Műegyetemi kutatók foglalkoznak többek között a búza, az alternatív gabonák és álgabonák értéknövelt élelmiszercélú hasznosításával; összetételi és technológiai minősítéssel, módszer-, technológia- és termékfejlesztéssel; növényi fehérjék, keményítő és nem keményítő szénhidrátok összetételi és szerkezetei jellemzésével; elválasztástechnikai módszerekkel; cöliákiáért felelős gabonafehérjék meghatározását segítő referenciaanyagok fejlesztésével; zabfehérjék toxicitásának vizsgálatával; roncsolásmentes vizsgálati módszerek kialakításával; képalkotó eljárások fejlesztésével és alkalmazási lehetőségeikkel a kémiai összetétel vagy a technológiai műveletek monitorozására, minőséghibák és hamisítások felderítésére. Az elvégzett vizsgálatok egy része alapkutatás, melyeket részben az motivál, hogy számos élelmiszer-alapanyag és termékek viselkedésének magyarázata, a feldolgozási folyamatok élelmiszeralkotókra és minőségre gyakorolt hatásainak elemzése még feltárandó terület.

A sikerek érdekében a BME VBK és az ABÉT tanszék széleskörű partneri kapcsolatok kialakítására törekszik a hazai élelmiszermérnök-képző egyetemekkel, a gabonanemesítő intézetekkel, élelmiszerkutató helyekkel, országosan ismert malom-, sütő- és tésztaipari cégekkel, helyi jelentőségű vagy speciális termékeket előállító kisvállalkozásokkal, műszergyártó cégekkel és élelmiszerminősítő laboratóriumokkal. Élő szakmai kapcsolatai vannak többek között Ausztriában, Ausztráliában, Finnországban, Hollandiában, Németországban, Olaszországban, Spanyolországban, Svájcban, Törökországban és az Egyesült Államokban is.

A tanszék kutatói az ünnepségen megemlékeztek azokról az ipari partnerekkel közösen megvalósított projektekről is, amelyek kézzel fogható, az előállítási és gyártási folyamatokban bevethető, a partnerek által a piacon értékesíthető módszertant, technológiát, analitikai eszközt vagy terméket eredményeztek. „Ilyenek például a nemzetközi szinten is egyedülálló, többségében saját fejlesztésű, kis mennyiségű minták vizsgálatára alkalmas mikro-gabonavizsgáló műszerek és módszerek. Továbbá a roncsolásmentes minőség-meghatározáshoz alkalmazható infravörös spektroszkópiai és képfeldolgozáson alapuló méréstechnikák, amelyek segítségével felderíthető az élelmiszer- és gyógyszerhamisítás. Kimutathatóak a csomagolóanyag és mikro-műanyagszennyezés; az egészségtámogató összetevőkben gazdag gabonaalapú malomipari és sütőipari technológia és termékfejlesztések, vagy éppen a gluténmentes termékek analitikai módszer- és referenciaanyag-fejlesztésében nemzetközi szinten is újdonságnak számító eredményeink.”

Az online térben megtartott szakmai konferencia szervezésében részt vettek: Farkas Alexandra (PhD-hallgató), Gergely Szilveszter (egyetemi docens), Jaksics Edina (PhD-hallgató), Juhászné Szentmiklóssy Marietta (PhD-hallgató), Kormosné Bugyi Zsuzsanna (adjunktus), Muskovics Gabriella (PhD-hallgató), Németh Renáta (adjunktus), Schall Eszter (adjunktus), Slezsák János (tanársegéd), Szűcsné Makay Erika (technikus), Salgó András (egyetemi tanár), Tömösközi Sándor (egyetemi docens), Tömösköziné Farkas Rita (tudományos főmunkatárs, MATE), Vértessy G. Beáta (tanszékvezető egyetemi tanár).