Különleges oktatási nappal, szakmai programokkal és neves műhelyformáló vendégekkel ünnepelte a 150 éves magyarországi építészképzést a BME ÉPK.

„Másfél évszázaddal ezelőtt a Műegyetemen indult el az első hazai építészmérnök-képzés, ám ma már 10 helyen is működik az országban. A jubileumi eseménnyel az évfordulóra emlékeztünk, emellett célunk volt az is, hogy az egyes képzőhelyek, valamint oktatóik és hallgatóik közötti kapcsolatokat és szinergiákat is erősítsük” – fogalmazott az ünnepi esemény céljáról Alföldi György, a BME Építészmérnöki Kar (BME ÉPK) dékánja, a kar Urbanisztika Tanszékének egyetemi tanára. A magyarországi építészmérnök képzés indulásának 150. évfordulója alkalmából megrendezett ünnepségnek a Műegyetem adott otthont, az esemény szervezője és házigazdája a BME Építészmérnöki Kar volt.

Az ünnepi fesztivál délelőttjén az építész szakma meghívott vendégei, köztük fiatal magyar építészirodák alapítói kerekasztal-beszélgetés keretein belül az építészetről, a képzési lehetőségekről, az építészlétről, a fenntartható építészet hazai alternatíváiról, a szociális építészet oktatásbeli megjelenéséről, az építész táborok jelentőségéről, és a szakmához kapcsolódó peremterületekről alkotott véleményüket vitatták meg egymással a közönség előtt.

A nap folyamán építész hackathon, egyetemközi kvíz, kiállítások, BME könyvtárlátogatás, hallgatói közéleti börze, filmvetítés, koncertek és különböző tematikájú szakmai workshopok is várták az érdeklődőket.

A gamification architecture workshopon különféle városi szereplők karaktereibe bújhattak a látogatók, és egy település stakeholdereinek megbeszéléseit szimulálva összeállították a város „smart shrinking stratégiáját”.

Az „Üljünk egy asztalhoz!” kezdeményezésen a hazai képzőhelyek képviselői a közösségépítés jelképeként egy közös asztalt készítettek. Az egyes iskolák csapatai a kollektív alkotást egy-egy egyedi tervezésű asztallábbal látták el és e közben megosztották a tervezés, készítés történetét is. Az összetartozást is jelképező asztalt a K épület K255 termében helyezik el, ahol a kar vezetése és az öntevékeny körök jelenleg egy közösségi tér kialakításán munkálkodnak.

A program további részeként a hallgatói képviselet egy egyetemek közti montázs elkészítésére hívta az alkotótársakat: minden résztvevő egy saját készítésű, 12x12cm-es képpel járulhatott házzá a legnagyobb egyetemi „kipakoláshoz”.

Könnyed programelemként koncertet adott a Képzelt Város, hazánk egyik legmarkánsabb poszt-rock együttese, amely építészmérnök hallgatók zenekaraként indult 2005-ben. A formáció már több nagylemezt is kiadott, tagjai közül jelenleg ketten kötődnek a BME ÉPK-hoz.

A jubileumi rendezvényen építészethez kapcsolódó szakmai sétákon is részt vehettek az érdeklődők, akik többek között ellátogattak: a Városligetbe, az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központba, a Magyar Zene Házába, az épülő MOL-toronyba és a Budapest One épületébe is. A tematikus vezetett sétákon a Víziváros kortárs építészetéről, a Provisorium korszak utáni alkotásokról és a belváros építészeti remekműveiről esett szó.

Az építészképzés jubileuma kapcsán Alföldi György dékán kifejtette, hogy mind a szakma, mind a Műegyetem nyújtotta oktatási lehetőségek nagy népszerűségnek örvendnek a továbbtanulók körében. Az alap- és osztatlan képzésekre állandó a túljelentkezés, a felvételi ponthatár valamennyi műegyetemi építészmérnöki szak esetében 400 felett van.

A kar vezetője kiemelte azt is, hogy a legújabb, 2022. áprilisi QS (Quacquarelli Symonds) felsőoktatási rangsorban a műegyetemi építészképzés kiválóan teljesített: az építészmérnöki képzések rangsoraiban a legjobb 200 közé került a BME. (A QS rangsor műegyetemi vonatkozású eredményeiről a bme.hu  korábbi összeállításában olvashatók részletek – szerk.) „Mind az egyetem, mind a kar számára kiemelt jelentőséggel bír, hogyan teljesítünk a különböző hazai és nemzetközi rangsorokban. A most elért eredmények is igazolják az elmúlt évek kari vezetésének erőfeszítéseit” – hangsúlyozta Alföldi György. Hozzátette: „a Műegyetem bocsátja útjára a Magyarországon végzett építészmérnökök 70%-át. A hazai építészképzés meghatározó szereplőjeként kötelességünk az állandó fejlődés, a belső növekedés elősegítése. Ennek részeként tovább szeretnénk erősíteni a kar nemzetközi, különösen közép-európai regionális szerepét, amelyhez a most elért rangsorbeli eredmények is hozzájárulnak”.

„A 2018-ban elfogadott stratégiánkban megfogalmaztuk, hogy a kar jövőbeli versenyképessége azon múlik, megtaláljuk-e azt az oktatási/nevelési technológiát, amely inspiratív és vonzó a következő generációk számára. Mindez elősegítheti, hogy a kar egy olyan képző- és munkahely legyen, amely alkotásra, kísérletezésre, innovációra ösztönzi az itt dolgozó oktatókat/kutatókat; ötleteik megvalósítására bátorítja a hallgatókat, ezzel pedig az ország egészének fejlődését szolgálja” - nyilatkozta a kar vezetője. Úgy véli, a kitűzött célok elérése érdekében az egyik legfontosabb feladat a BME ÉPK hallgatói létszámnövekedésének kis lépésekben történő megindítása. „Hallgatóinkat olyan tudással szeretnénk felvértezni, amelynek birtokában képesek hatékony és innovatív megoldást nyújtani környezetünk jelenlegi és lehetséges jövőbeli igényeire, problémáira. E szempontok szem előtt tartásával törekszünk a tananyagok folyamatos megújítására és új kurzusok indítására is.” Alföldi György beszámolt arról is, hogy napjaink egyik legnagyobb környezeti kihívására, a klímaváltozás problémájára reagálva a kar elsőként 7 új specializációt vezet be a 2022/2023-as tanévtől kezdve az osztatlan képzésen. A tárgykínálatban megjelenő kurzusok központi témái a fenntarthatóság és a klímatudatosság lesznek, és e célokat szükséges szolgálniuk azoknak a jövőbeli technológiai fejlesztéseknek is, amelyek kidolgozói a dékán reményei szerint a Műegyetemre kerülő leendő építészmérnök-generáció tagjaiból kerülnek ki.

TZS-HA

Képek forrása: Fenes Tamás