A Nők a Tudományban Egyesület Kiválósági Díját nyerte el Majorosné Lublóy Éva, a BME Építőmérnöki Kar egyetemi docense.

„Olyan kreatív és sokszínű kutatási területet választottam, ahol egyszerre építhetek és rombolhatok is” – árulta el anekdotikusan tudományos munkájáról Majorosné Lublóy Éva, a BME Építőmérnöki Kar (BME ÉMK) Építőanyagok és Magasépítés Tanszék habilitált egyetemi docense, aki idén elnyerte a Nők a Tudományban Egyesület (NaTE) Kiválósági Díját építő- és építészmérnöki tudományok kategóriában. „Nagyon örültem az elismerésnek, és bízom benne, hogy saját példámmal én is hozzájárulhatok ahhoz, hogy megmutassuk a lányoknak, kellő szorgalommal és kitartással bárki képes jó, kiemelkedő eredmények elérésére.” Az ÉMK kutatónője tudományos tevékenységként vasbeton szerkezetek tűzvédelmével és tűzállóságával, valamint anyagok roncsolásmentes vizsgálatával foglalkozik computer tomográfia (CT) segítségével.

„Iskolai pályám első éveit inkább ’vargabetűk’ jellemezték – idő kellett, amíg megtaláltam az érdeklődésemhez, habitusomhoz illő hivatást. Művészeti általános iskolába jártam, ahol a baletten volt a fő fókusz, ám erről hamar kiderült, nem a nekem való pálya. Érdekelt a humán vonal, és bár sikerült bekerülnöm egy olyan humán tagozatos gimnáziumba, ahová egyébként sokszoros a túljelentkezés, ez az irány sem lett az én utam. A szüleim mind a mai napig szakmájukat gyakorló építőmérnökök, így a szakma, a tervezés gyakran téma volt a családi asztalnál. Édesapám gyakran magával vitt a terepbejárásokra vagy hidak felülvizsgálatára, így nem meglepő, hogy idővel úgy döntöttem, én is ezt a pályát választom” – elevenítette fel pályaválasztásának útját a díjazott kutatónő, aki mindig is példaképként tekintett édesanyjára, aki nőként megtalálta helyét az egyes részterületeken, például a kivitelezés terén igencsak maszkulinnak tekinthető építőmérnök szakmán belül.

Majorosné Lublóy Éva két fő kutatási területtel foglalkozik tudományos munkája részeként: vasbeton szerkezetek tűzvédelmét és tűzállóságát elemzi, továbbá computer tomográfia (CT) segítségével anyagok roncsolásmentes vizsgálatát végzi. Közel 30 fős kutatócsoportjának mindkét területen benyújtott szabadalma van, a kutatási tevékenység mellett már számos ipari megbízást is végeznek a szakemberek a témában.

Majorosné Lublóy Éva kutatótársaival több éves tudományos munka részeként új szálerősítésű betonokat alkotott meg, és egy olyan szerelt fal kapcsolatot alakított ki, ami a tűzfalnak megfelelő tűzállósági határidővel, 240 percig ellenáll a tűzterhelésnek. „A kivitelezésnél általában problémát jelent, hogy az oszlopok és két fal közötti csatlakozásnál egyszerre valósítsák meg a tartósságot és a tűzállóságot. A kis méretű téglából, öntött vasbeton és habarcs felhasználásával készült falaknál igazi mérnöki kihívás volt e két követelmény egy idejű teljesítése.”

További kutatási irányként társaival orvosi CT-vel végeznek roncsolásvizsgálatokat, többek között tűzkárosult betonokat vesznek górcső alá. „Az orvosi diagnosztikában széles körben elterjedt computer tomográfia újdonságnak számít az anyagvizsgálatok terén. Olyan innovatív módszer kidolgozására vállalkoztunk, amellyel a vizsgált anyagok belső szerkezetéről, leromlásukról, tűzállóságáról vagy a tűzkárok mértékéről kaphatunk pontosabb információt” – ecsetelte a műegyetemi építőmérnöknő. Hozzátette: tűzvédelem szempontjából az emberi élet mentése, védelme az elsődleges szempont, ám a tűzkárok maradandó és sokszor rejtett sérüléseket tudnak okozni az épületek szerkezetében is, amelyeket nem szabad figyelmen kívül hagyni. „A CT-vel történő átvizsgálás egy olyan új, innovatív módszer, amely alapjaiban forradalmasíthatja az anyagvizsgálatot. Az átvilágítás során kapott 3D képeket numerikus és teherbírási modellekhez használjuk fel.” A díjazott kutatónő kifejtette azt is, hogy a beton mellett sok egyéb anyag, például az aszfalt és a fa is alkalmas arra, hogy ezzel a képfeldolgozási módszerrel elemezzék a szerkezetüket. Majorosné Lublóy Éva szerint sok lehetőséggel kecsegtet egy olyan mobil CT eszköz, amely a hagyományos berendezéshez képest csökkentett mértékben bocsát ki sugárzást, hordozható és akár hidak átvizsgálásánál, állapotfelméréséhez is használható. A műegyetemi szakember kilátásba helyezte, hogy a kutatócsoportjával egy ilyen berendezés megalkotására is kísérletet tesznek.

Majorosné Lublóy Éva kollégáival egy újszerű módszert dolgozott ki a frissen készült beton állapotfelmérésére, belső szerkezetének és tulajdonságinak feltérképezésére is. „A betonban található pórusrendszerek befolyásolják a tartósság kérdését, többek között a beton fagyállóságát, fagytűrő képességét. A piacon alkalmazott fagyállósági vizsgálatok időtartama átlagosan 2-3 hónap, ugyanis a betonszerkezet elemzését csak a legalább 28 napos betonnál lehet elkezdeni. Kutatótársaimmal egy olyan metódus kidolgozásán munkálkodunk, amellyel lényegesen lerövidíthető ez az állapotfelmérési időszak: már a 7 napos betont górcső alá tudjuk venni, és az eredményeket mindössze néhány óra alatt megkapjuk” – mutatta be legújabb tudományos törekvéseiről Majorosné Lublóy Éva. A piaci partnerek számára forintra váltható előnyökkel és jelentős időmegtakarítással kecsegtet a műegyetemi szakemberek jelenleg szabadalomként benyújtott innovációja.

„A számtalan és még felfedezetlen lehetőségek tárháza, az alkotás iránti vágy motivál leginkább ebben a munkában, amelynek egyik különlegessége, hogy egy általunk létrehozott, új anyagot úgy ismerhetünk meg a legjobban, ha tönkretesszük, összetörjük és bizonyos szempontok mentén roncsoljuk” – fejtette ki munkája érdekfeszítő részleteit a díjazott, akit kezdetben még szülei is le akartak beszélni arról, hogy az építőmérnök hivatást válassza. „Édesanyám és saját példám is igazolja, hogy egy nő is megállja helyét ebben a szakmában. Tanszéki oktatói-kutatói gárdánk 60%-a hölgy, és jómagam is úgy látom, hogy a tervezői, kutatói feladatoknál a női és férfi kollégák néha különböző gondolatmenete, szempontjaik ütköztetése és számításba vett aspektusaik jól kiegészítik egymást. A két nem kiválóan működik együtt a szakmai kérdésekben” – osztotta meg tapasztalatait a NaTE díjazottja, aki a pályaválasztás előtt álló fiatal lányoknak azt tanácsolta: „legyenek kitartóak, céltudatosak, és készüljenek fel azokra a váratlan helyzetekre és pofonokra, amelyeket az élettől kaphatnak. Tanuljanak ezekből a helyzetekből, erősödjenek meg és tartsanak ki, bármilyen nehézséggel találják is szembe magukat.”

A díjazott kutatónő a tudományos munka mellett laborvezetői feladatokat is ellát tanszékén, oktat és segíti a fiatal kutatótársak pályáját is. A munka mellett a család áll számára az első helyen: férje orvosként dolgozik, fiatal felnőtt gyermekei vannak. „Nagyon fiatalon, szinte az egyetem befejezésekor vállaltunk gyermeket a férjemmel. Hálás vagyok a kollégáimnak és az egyetemnek, amiért egy olyan családbarát légkört teremtettek meg, amelyben kisgyermekes édesanyaként is dolgozhattam, fejlődhettem és egyre szélesebb körben végezhettem tudományos célú munkát.” Majorosné Lublóy Éva az eredetileg tervezett terepmunka helyett az akadémiai pályát választotta. „Egy szakember kutatóként is szoros kapcsolatban lehet az iparral, és a gyakorlatban is hasznosítható, értékteremtő munkát végezhet” – fogalmazott az építőmérnöknő, aki szerint nemcsak a kutatói munka, hanem az oktatás színvonalán is emel az iparral kiépített szoros kapcsolat, és az innen származó megbízások.

A bme.hu-nak adott interjúban elárulta azt is, élvezi munkájában, hogy kutatóként már nem a „rutinfeladatokkal” találkozik. „Ipari partnereink számára világossá tettük, hogy kutatóink szakmai felkészültsége, tudása és tapasztalata az általunk képviselt témákban országosan egyedülálló. Nyitottak vagyunk és képviseljük az új technológiákat, az újszerű megoldásokat, amelyekre szükség van az építőipar modernizációjához.”

TZS-HA

Képek forrása: Geberle B., NaTE