A BME részvételével magyar-osztrák-szlovén együttműködési megállapodás született az autonóm és hálózatba kapcsolt járművek fejlesztésének közös feladatairól.

„A Műegyetem, a Grazi Műszaki Egyetem és a Maribori Egyetem közötti együttműködés egyedülálló Európában, nincs másik ilyen háromoldalú megállapodás ezen a szakterületen. Célunk, hogy uniós forrás bevonásával, majd pedig iparági támogatással egy nagyon erős csomópontként legyünk jelen a nemzetközi színtéren” – beszélt az összefogás lényegéről a BME Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar Gépjárműtechnológia Tanszék vezetője. Szalay Zsolt a közös munka motivációjáról szólva kifejtette: az autonóm járműrendszerekhez kapcsolódva Zalaegerszegen egy olyan környezetet szeretnének kialakítani, amely az autóipari tesztelés összes fázisát lefedi, kezdve a szimulációs és a laboratóriumi tesztektől, egészen a kontrollált körülmények között zajló, majd a városi, végül pedig a közutakon végzett vizsgálatokig. (Az autonóm járműfejlesztés műegyetemi szerepvállalásáról a bme.hu korábban több alkalommal beszámolt – szerk.).

„A városi és közúti teszt szintek előkészítésekor kihívásként fogalmaztuk meg, hogy országhatárokon átívelően, interoperábilisan működőképes körülményeket és módszertant alakítsunk ki a speciális autók számára; erre az Európai Uniónak egyébként is vannak kezdeményezései. Zalaegerszegnek a fizikai helyzetéből adódott az osztrák és a szlovén közös munka lehetősége.”

Az egyetemi docens hozzátette: a Grazi Műszaki Egyetemmel régóta jó kapcsolata van a Műegyetemnek, és külön kiemeli az együttműködés jelentőségét, hogy az osztrák nagyvárosban a zalai tesztpályával párhuzamosan megalakult az ALP.Lab (Austrian Light Vehicle Proving Region for Automated Driving) elnevezésű konzorcium, amely egy 8 millió eurós uniós projekt révén az osztrák egyetem, valamint három iparvállalat összefogásával autonóm és hálózatba kapcsolt járművek közúti tesztkörnyezetét alakítja ki (nem új pályák megépítésével, hanem a helyi specifikumra alapozva, a már meglévő infrastruktúrában biztosítanak téli, autópálya- és alagútteszteket) Ausztriában.

Szlovénia is kifejezte együttműködési szándékát, részben az e-mobilitás területén erős EDISON-programjuk révén, részben pedig egy AV Living Lab elnevezésű kezdeményezésükön keresztül, az autonóm és a hálózatba kapcsolt autók tesztelése céljából – mutatott rá Szalay Zsolt a szlovén fél bevonásának indokára. Hozzáfűzte: a Maribori Egyetem csatlakozásával Szlovénia is erősítheti ezeket a fejlesztéseit, egyúttal átadhatják a funkcionális biztonságról szerzett tudásukat, tapasztalataikat.

A zalaegerszegi tesztpálya fejlesztést kiegészíti még, hogy e projekt keretében Graz és Maribor között „okosutat” is létesítenek, amelyet kamerákkal, kommunikációs eszközökkel és mérőműszerekkel szerelnek fel, hogy vegyes forgalmi szituációt (automatizált és nem automatizált járművek együttes megjelenése a közlekedésben) is elemezhessenek, értelmezzenek, és beavatkozzanak abba, ha szükséges.

Szalay Zsolt nyomatékosította: a Zalaegerszeg-Graz-Maribor háromszög a tesztpálya funkcionalitásán felül további magyar-osztrák-szlovén utakat és addicionális tesztlehetőséget jelent az idelátogató fejlesztőmérnökök számára.A zalaegerszegi tesztpálya-beruházás egyik fő koordinátora elsődleges fontosságúnak minősítette a tesztpálya és az R76 gyorsforgalmi út megépítését, amely Zalaegerszeget összeköti az M7-es autópályával egy új, 32 kilométeres nyomvonalon. Ez is „okosútként” funkcionál majd, azaz intelligens közvilágítással és forgalomirányító lámpákkal, változtatható jelzésképű táblákkal, leválasztható sávokkal, beépített szenzorokkal, és olyan szakaszokkal rendelkezik majd, amelyeken például átmenetileg (tesztelési céllal) megszűnik az autók és az infrastruktúra közötti kommunikációs kapcsolat. Zalaegerszegen pedig innovatív, világító térburkolat egészíti ki a jövőben a tesztkörnyezetet. Az R76 út kivitelezése várhatóan 2022-re készül el, addig az M7-es alsó szakaszát, az R76-tól a határig, illetve a határnál az M70-es autópályát szerelik fel olyan eszközökkel, amelyek révén az autonóm járművek hálózatba kapcsolt tesztelése is elvégezhető egyes szakaszokon.

Szalay Zsolt felhívta a figyelmet arra, hogy a jó együttműködéshez több szinten is szükséges az egyetértés: a kormányzat esetében, az egyetemek, illetve a tesztterületek között, továbbá az útkezelőnél és az útinfrastruktúránál, valamint az iparvállalatok körében. Legkorábban az egyetemek közötti megállapodás született meg, majd az osztrák ALP.Lab és az APZ (Autóipari Próbapálya Zala Kft., azaz a zalaegerszegi tesztpálya – a szerk.) közti együttműködés került aláírásra. Sikeres előkészületek történtek az osztrák autópálya üzemeltető, a szlovén és a magyar közút kezelő vállalatok együttműködésének formalizálására, terv szerint pedig a jövő elején létrejön a 3 ország együttes kormányzati megállapodása is” – ismertette a szakember.

A tanszékvezető egyetemi docens a közös munka legnagyobb kihívását abban látja, hogy a már előre lefektetett stratégiai célokat meg tudják-e tölteni tartalommal.„Ehhez a koncepció, a szakmai elképzelés, a közös egyetemi kutatás tárgyának meghatározása szükséges. Nehézséget okozhat, hogy a témához konkrétan kötődően csupán egy nyertes projekt várható uniós szinten, ehhez pedig tudni kell, milyen partnerséggel, hogyan megyünk előre, és miképpen hangoljuk össze kutatásainkat” – mutatott rá. „A programban 3-5 millió eurós uniós támogatásra lehet számítani, ami egy 25 tagú konzorcium számára tagonként már nem lesz túlságosan nagy összeg, ugyanakkor erős ipari támogatást vonzhat a kutatásokhoz” – vélekedett. „A zalaegerszegi tesztpálya beruházás egy katalizátor, amely segít annak felgyorsításában, hogy a globális iparvállalatok Magyarországra hozzák a fejlesztéseiket. Látva a teljes koncepciót, biztosak lehetnek abban, itt kedvező környezet áll majd a rendelkezésükre, egyúttal meggyőződhetnek arról is, hogy mitől különleges a kialakítás alatt álló tesztkörnyezet, amelyből ilyen komplexitású nincs máshol Európában, sőt, a kontinensen kívül is csak kevés”– jelentette ki a kutató.

Szalay Zsolt a Nemzetgazdasági Minisztérium delegáltjaként képviseli Magyarországot az EU GEAR 2030 elnevezésű kezdeményezésében. A fórum az Európai Bizottság számára már megfogalmazta a hálózatba kapcsolt és automatizált járművekre vonatkozó 2030-as vízióját, valamint a célok megvalósításához szükséges szakmai követelményeket európai szinten. Hozzátette: a jogszabályi keretek megteremtése alapvető fontosságú az autonóm járművek elterjedésében és Magyarország igyekszik ebben is élen járni: a rendelet módosításának eredményeként itthon idén április óta engedélyezett autonóm járművek közúti tesztelése. „A zalaegerszegi tesztpálya előmozdítója a fejlesztéseknek, de nekünk a ’kerítésen kívülre’ is gondolnunk kell, például az ökoszisztéma kialakítására, vagy arra, hogy idehozzuk az iparvállalatokat. Ebben jelentős feladat hárul többek között a RECAR-ra (REsearch Center for Autonomous Road vehicles), azaz a BME-n működő Autonóm Járművek Kutatóközpontra vagy a több műegyetemi kar együttműködésével kialakított Mobilitási Platformra, amelynek több munkacsoportját is BME-s kutató vezeti.  „Az autonóm járműfejlesztés területén a BME vezető szerepet vállal a műszaki felsőoktatás irányainak kijelölésében és az ehhez kapcsolódó oktatási-kutatási tevékenység koordinálásában. Szeretnénk biztosítani az egyetemen, hogy objektív, iparági lobbitól, külső nyomástól mentes szakmai bázisa legyen az országnak, amelynek álláspontját akár a kormányzat, akár egy hatóság bárhol hitelesen tudja képviselni” – jelentette ki a tanszékvezető.

Szalay Zsolt meggyőződése, hogy az autonóm járműveké a jövő. „Ha nem foglalkozunk velük, lemaradunk. A projekt a karok közötti együttműködést is szükségessé teszi, így erősödik az egyetem. Ennek révén nemzetközi szintéren is látható eredményeket tudunk felmutatni, ami különösen fontos a hálózatosodás miatt. Meghatározó csomópont szeretnénk lenni a nagyvilágban oktatói-kutatói és innovációs szempontból egyaránt.”

GI-BK

Fotó: Philip János