2018. január 16.
A képzési kínálatról, és az érettségizők útkereséséről beszélgettünk a BME oktatási szakemberével a felsőoktatási felvételi eljárás jelentkezési időszakának finiséhez közeledve.
Új szakokkal, megújult képzési tartalmakkal, minőségi oktatással várjuk a Műegyetemre felvételiző középiskolásokat – hangsúlyozta a bme.hu-nak Veszprémi Károly oktatási rektorhelyettes. „Azt tapasztaltuk, hogy változatlan az érdeklődés intézményünk iránt, és reméljük, hogy ez a jelentkezések számában is megmutatkozik majd – utalt arra, hogy a Műegyetem minden évben sikeres a bemutatkozási lehetőségeket kínáló programjain, így például legutóbb, a novemberben tartott Nyílt napon. „Ugyanakkor nem ülhetünk a babérjainkon, nekünk is tennünk kell a diákok megszerzéséért, hiszen egyre kevesebb az érettségiző (a korábban kedvezőtlenül alakult demográfiai adatok miatt – a szerk.)” – tette hozzá Veszprémi Károly. A professzor megerősítette: „a felsőoktatási felvételi eljárás, ahogyan minden intézménynek, úgy a BME-nek is kihívás, arra korán el kell kezdeni a felkészülést. Ilyenkor szeretnénk a pályaválasztás előtt álló bizonytalankodókat is megszólítani, de még inkább azok a diákok fontosak számunkra, akik biztosan tudják, hogy milyen szakon szeretnének továbbtanulni. Ők ugyanis céltudatosan, szisztematikusan készülnek a felvételi folyamatra, olyan tantárgyakból maturálnak, olykor emelt szinten, amelyek biztosan szükségesek lesznek a bejutáshoz, majd pedig az egyetemi mintatanterv szerinti haladáshoz.”
A BME egyetemi tanára az intézmény vonzerejéről azt mondta: a fellendülő ipar igényli a magasan képzett munkaerőt, így a műegyetemisták szinte azonnali elhelyezkedése a munakerőpiacon nem kétséges, egyúttal jó hír, hogy a diplomához vezető út is ma már zökkenőmentesebb, kicsit csökken a lemorzsolódás, miközben egyre több lehetőség van a tehetségek kibontakoztatására (TDK, OTDK, UNKP, ösztöndíjak), továbbá a külföldi mobilitásra. „Szakkínálatunk átláthatóbbá vált, képzéseink továbbra is színvonalasak és folyamatosan korszerűsödnek” – nyomatékosította az oktató.
Veszprémi Károly az újdonságokról szólva kiemelte: a magyarországi informatikushiány hatékony csökkentése érdekében a Villamosmérnöki és Informatikai Kar az eddigi mérnökinformatikus alapképzés mellett meghirdeti az üzemmérnök-informatikus (BProf, Bachelor of Profession) szakot. „A jól ismert magas színvonalú BSc képzés mellett ezt a hivatalosan január végén megjelenő szakot azoknak a diákoknak ajánljuk, akik kevesebb elméleti és több gyakorlati ismeret birtokában mielőbb szeretnének informatikusként elhelyezkedni a munkaerőpiacon, vagy a felvételi pontszámuk várhatóan nem lenne elegendő az alapképzéshez. Aki nem biztos még a döntésében, annak mindkét szak (sorrendben BSc, BProf) megadását javasoljuk a jelentkezési lapon.” Hozzáfűzte: fontos tudni ugyanakkor, hogy a mesterdiploma előkészítője továbbra is a BSc képzés.
A Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Karon is lesz változás: a 2018 szeptemberében induló autonóm járműirányítási mérnök mesterszak célja, hogy olyan szakembereket képezzen, akik magas szintű természettudományos, specifikus járműtechnikai, műszaki, informatikai és gazdasági ismereteik birtokában alkalmasak elsősorban autonóm járművek tervezésére, fejlesztésére, gyártására és az ezzel összefüggő folyamatok átfogó kutatására, továbbá az autonóm járművekből kialakuló közlekedési rendszerek biztonságos, a környezetvédelem, valamint az energiagazdálkodás követelményeit figyelembe vevő üzemeltetésére, fenntartására, diagnosztizálására, karbantartására és javítására. Veszprémi Károly beszélt arról is, hogy a Vegyészmérnöki és Biomérnöki Karon tartalmilag megújult a környezetmérnök mesterképzés, amely bármely mérnöki alapdiplomával rendelkezőnek átfogó rálátást biztosít a környezetvédelemi területre. Megemlítette, hogy a Gazdaság- és Társadalomtudományi Karon a szakkínálat vált átláthatóbbá változatlan magas minőség mellett, miközben a képzések során egyre nagyobb szerepet kapnak az infokommunikációs megoldások, a korszerű adatelemzési technikák.
A Műegyetem felvételi pontszámai évről évre magasak – ismertette a professzor, hozzátéve, hogy ez idén is így lesz, mert az intézménynek a minőségi oktatás, és a BME diploma presztízsének megtartása érdekében fontos a törvényi minimum fölötti ponthatár fenntartása. „Minket igazol, hogy általánosságban elmondható: nem csökken a jelentkezőink száma. Évek óta (450-460 közötti pontszámmal) a mechatronikai mérnök szakra a legnehezebb bekerülni hozzánk, mégis töretlen a diákok lelkesedése.”De nem csupán a magas ponthatár adja meg egy képzés minőségét – emlékeztetett az oktató, aki szerint azt együtt kell nézni a szakra felvett hallgatók létszámával, és a bekerült tanulók átlag pontszámával. „Mi ezeket az adatokat az új hallgatóink számára a vonalhúzás estéjén honlaphírben mindig így együtt kommunikáljuk.” – szögezte le. (Az elmúlt évek adatai ITT elérhetők – szerk.)
Veszprémi Károly a felvételi pontszám jelentőségéről úgy nyilatkozott: az nem teljesen mutatja meg, hogy milyen a tudása egy diáknak, és ezzel a tanuló akkor szembesül, amikor megkezdi egyetemi tanulmányait. Ezért felhívta a figyelmet arra: „ne csak a pontgyűjtés, hanem a szükséges tudás megszerzése legyen a középiskolások célja a felvételi előtt”. Felidézte: „a Műegyetem műszaki alapképzési szakjainak nagy részénél az általános követelmények szerint választhatók érettségi vizsgatárgyak (a matematika kötelező, emellett választható a biológia/fizika/informatika/kémia/szakmai előkészítő tárgy/ágazati szakmai érettségi vizsgatárgy), mint például az építőmérnöki szaknál is. Az általános követelmények szerint a matematika mellett a második vizsgatárgy szakmai vagy természettudományos tárgyakból kerülhet ki”. Megjegyezte ugyanakkor: „a választás szabadságának tiszteletben tartása mellett mi többnyire azt szeretjük, ha a fizikát preferálják, mivel egy műszaki képzés elvégzéséhez a fizikai ismeretek nagyon kellenek”.
A BME egyetemi tanára aggódva figyeli azt a jelenséget, hogy a diákok sokszor nem ismerik egy adott felsőoktatási szak képzési követelményeit, vagy ha igen, akkor sem szívesen vállalnak nehézségeket a felvételire való felkészülés során, például fizika érettségit vagy emelt szintű vizsgát természettudományos tantárgyakból. Ez pedig meglátszik az adatokon: nincs korrelációban a felvételi pontszám az első egyetemi (például matematika) szintfelmérő eredményével. Emiatt az oktatók felzárkóztató kurzusokat tartanak, előkészítőket, valamint a Műegyetemen is elvárt tudást tükröző matematikaversenyt (a 9-12. osztályosoknak készült matematika és fizika gyakorló feladatsor elérhető a BME ALFA oldalán, és hamarosan a bme.hu is beszámol a megmérettetés tudnivalóiról – szerk.)
Az oktatási rektorhelyettes azt vallja: bár sok összetevőből áll a műegyetemi felvételi és a diplomaszerzés sikere, mégis leginkább az elkötelezettségen, a lelkesedésen és a szorgalmon múlik minden. Úgy véli: „itt nemcsak a legjobbak szerezhetnek könnyen diplomát, hanem a legszorgalmasabbak is. És azok állják majd meg a helyüket az egyetem után a munka világában, akik nyitottak, elhivatottak és készek új ismeretek befogadására”.
További részletek a 2018. évi felsőoktatási felvételi eljárási tudnivalókról:
GI-BK
Fotó: Philip János