Lányok, ha mérnökök szeretnétek lenni: első kézből a sztereotípiák ellen

A BME idén is csatlakozott a Lányok napjához. A Gépészmérnöki, a Közlekedésmérnöki és a Villamosmérnöki Kar rendezvényére 100 érdeklődő érkezett az ország középiskoláiból.

 

„Tévhit, hogy egy lány ne lenne mérnöknek való. Ezt most felejtsétek el!” –jelentette ki Bereczky Nikolett villamosmérnök hallgató gyülekező lányoknak. A 10-11-edikes középiskolások többsége első alkalommal vett részt a rendezvényen.

 

 

A lányok egyik kedvence a NAO robot volt, aminek a mozgásprogramozását Csala Enikő végzős informatikus hallgató készítette el kifejezetten beteg gyerekek számára. Nagy előny, hogy lány vagyok, hiszen több empátiára van szükség, mint mondjuk egy játék fejlesztésekor – mondta, miközben bemutatta a robotot.

 

 

Bátorfi Réka, az Elektronikai Technológia Tanszék mérnöke szerint általában a lányok idegenkednek ezektől a területektől. Nehéz, de ez a fiúknak is az. Előny, hogy a nők figyelmesebbek, jobban látják a részleteket, ezáltal jobban észreveszik a különbségeket, jók a csapatmunka összehangolásában és jól tűrik a monotóniát.

 

A 10-11-edikes középiskolások többsége első alkalommal vett részt a rendezvényen. Volt, akinek tavaly annyira tetszettek a műegyetemi előadások, hogy idén is eljött. Sokan céltudatosan választották a Műegyetemet, mert tudják, hogy itt szeretnék folytatni tanulmányaikat. Azt szinte senki nem döntötte még el, hogy melyik karon tanulna.

 

 

 

Magával ragadónak bizonyult a laborok világa. Orvosi egyetemre készülő végzős középiskolás lánytól hallottuk például, hogy olyannyira megtetszett neki az egészségügyi mérnöki pálya, hogy komolyan fontolóra vette, hogy ide adja be jelentkezését.

 

 

 

 

A csoportok kísérői felsőbb éves mérnök-informatikus és villamosmérnök hallgatók közül kerültek ki. A lányok mellett több fiú is akadt közöttük. Az erősebb nem képviselői is szívesen jelentkeztek a feladatra.

 

 

"Nincsenek rossz kérdések, csak rossz válaszok.”– mondták. Az előadók és a kísérők is örömmel feleltek, mind a tanuláshoz, mind a műegyetemi élethez kapcsolódó kérdésekre. Azon túl, hogy mennyire nehéz bekerülni, illetve bent maradni, a lányokat leginkább az érdekelte, hogy hol és mennyire könnyen lehet az egyes szakmákkal elhelyezkedni.

 

 

S hogy milyen is lánynak, lányként a Műegyetemen tanulni? Mi sem példázza jobban, hogy jártukban keltükben igazi turisztikai látványosság voltak. A lányok napjának a műegyetemista fiúk legalább annyira örültek és élvezték, mint maguk a résztvevők. A csoportot övező hangulat már önmagában is mutatta, hogy valóban lényeges a nők jelenléte a hagymányosan férfiasnak minősített területeken is.

 

(Fotó: SPOT Fotókör és Philip János)

A SPOT teljes fotóalbuma itt tekinthető meg.