Interjú Dr. Farkas József egyetemi tanárral, a BME Geotechnikai Tanszék professzorával a Római-parton épülő mobilgátról készült szakvéleményéről.

A Római – part Budapest utolsó ártéri erdőkkel borított természetes fövenyeinek egyike, értékes természeti adottságokkal. A hely különleges varázsa, a város és folyó természetes kapcsolata, valamint a nagy múltra visszatekintő evezős-kajakos hagyományok sok látogatót vonzanak, sportolás vagy csupán pihenés, időtöltés céljából. Mint ismeretes, a főváros februári döntése, hogy mobilgát épül ezen a szakaszon, nagy vitákat kavart. Ez a bizonyos mobilgát ugyanis – szokatlan módon – nem a régi gát nyomvonalán, a hullámtér mögött, hanem előtte fog húzódni. Jelenleg a régi földgát – az úgynevezett 'nyúlgát' – védi a területet, ami természetes módon, a hullámtér mögött, a Nánási út – Királyok útja szakaszon helyezkedik el, viszont műszakilag rossz állapotban van, és átépítésre szorulna. Nyilvánvalónak tűnik a megoldás: a régi földgát helyén új gátat építeni vagy a régit átépíteni. Azonban időközben az ártéri területen olyan épületek épültek, amelyek egy esetleges – a 2006-oshoz hasonló – árvízvédelmi helyzet esetén védettség nélkül maradnának. Némelyik épület szerkezeti kialakítása miatt is veszélyeztetett, ugyanis árvízveszélyes helyeken lábakra szokás helyezni az épületeket, nem beépítve a földszintet.

A helyzet tehát bonyolult, fontos azonban leszögezni: árvízvédelmi szempontból nagyon fontos szakaszról van szó, mert – ahogy azt az alábbi interjú készítésekor megtudtuk – a főváros 80 km-es partszakaszából ezen a 3,1 km-es részen régóta nincs rendezett árvízvédelem.

A mobilgát műszaki kérdéseiről a Főváros által szakvéleményezésre felkért Dr. Farkas József egyetemi tanárt, a Műegyetem Geotechnikai Tanszékének professzorát kérdeztük.

Mikor kapta meg a felkérést a szakvélemény elkészítésére?

Főpolgármester úr és rektor úr felkérésére az egyetemtől márciusban, a Magyar Tudományos Akadémiától áprilisban. Talán a szakmai tapasztalatom miatt kértek fel, ami 45 évre nyúlik vissza, 21 évig tanszékvezető is voltam. Az ajkai vörösiszap-katasztrófánál szintén tőlem és Dr. Nagy László tanszékvezetőtől kértek szakvéleményt az átszakadt tározógáttal kapcsolatosan.

Miért van szükség a Rómain a mobilgátakra?
A nagy helyigénye miatt a környezetbe nagyobb beavatkozást igénylő földgát háttérbe szorul a mobilgáttal szemben. Ez a partrész a leggyengébb láncszem Budapest árvízvédelme szempontjából, és régóta megoldatlan ez a bizonyos 3,1 km -es szakasz.

Mit írt a szakvéleményben?
A tervező cég döntés-előkészítő tanulmányának véleményezését kaptuk feladatul. Megállapítottuk, hogy megvalósítható elképzeléseket mutat be, ám a környezeti és természeti értékek védelmét jobban ki kell hangsúlyozni már a tervekben. A mobilgát terveit műszakilag is finomítani kell.

Mennyire új szerkezetek Magyarországon a mobilgátak? Milyenek tapasztalatok vannak?
A mobilgát Magyarországon újdonságnak számít. A nevében is benne van, a mobilgátat csak akkor szerelik össze, amikor szükség van rá. Nálunk a földgátak a jellemzőek. Szentendrén épült az első mobilgát az országban. Külföldön sok példát találni, és elmondható: összességében pozitív tapasztalatok vannak. Ami fontos, hogy a Római - parti mobilgát a megépülés után sem számít majd elsőrendű árvízvédelmi szakasznak, ugyanis ahhoz 1 méter helyett 1,3 méteres biztonsági tartalékkal méretezett magassággal kellene épülnie. Tehát az első fokú védmű továbbra is a régi 'nyúlgát' marad.

Amikor nincs árvíz, mit látunk a szerkezetből? Mik a főbb elemei?
A szerkezet alapgerendájának a sávját. A gerenda alatt vízzáró szivárgásgátló fal húzódik, ami egy mélyszivárgó - rendszerrel kiegészülve biztosítja az árvízi keresztszivárgás meggátlását.