2013. július 22.
200 millió forintos mechatronikai tananyagfejlesztésben vesz részt a BME 8 tanszéke a Mechatronika Optika és Gépészeti Informatika Tanszék szakmai irányításával.
Olyan tudást adunk a hallgatóinknak, amely majd 10-20 év múlva lesz alkalmazható, ám addig is ők lesznek a fejlett ipar hajtóerői – jelentette ki Korondi Péter tanszékvezető, aki a mechatronika oktatás jövőjéről rendezett konferenciáról számolt be a bme.hu-nak. A “Mechatronikai mérnök MSc szak tananyagfejlesztése” című sajtónyilvános konferenciát július 11-én rendezték a Pannon Egyetemen, ahol Korondi Péter, valamint Ábrahám György, szintén a MOGI Tanszék egyetemi tanára, előadóként voltak jelen. A mechatronika oktatás jövőjéhez kapcsolódó rendezvény célja az volt, hogy bemutassa a Pannon Egyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és a Miskolci Egyetem együttműködésében megvalósuló “Mechatronikai mérnök MSc szak tananyagfejlesztése” című projekt céljait, valamint az eddig elért eredményeket. A tanszékvezető elmondta, hogy a TÁMOP projektben a 2012. január 1. és 2013. december 31. között erre fordítható támogatás összege közel 200 millió forint.
| A projekt általános célja, hogy a résztvevő intézményekben végző, mechatronika szakos MSc hallgatók olyan tudást, gyakorlatot és kompetenciákat szerezzenek, amelyekkel sokáig képesek megfelelni a növekvő igényeket támasztó hazai és nemzetközi munkaerő-piaci szereplők elvárásainak. Ennek érdekében olyan korszerű, magyar és angol nyelvű, több tudományterületet integráló digitális tananyagfejlesztésbe kezdenek, amely messzemenőkig figyelembe veszi a munkaerő-piaci igényeket. A felvázolt hosszú távú cél eléréséért a konzorcium 32 magyar és idegen nyelvű tananyag kidolgozását, egy tananyag adaptálását, öt tananyag fejlesztését két nyelven, egy tananyagét pedig kizárólag angol nyelven vállalta. |
Korondi Péter úgy véli, hogy a mechatronika, mint a műszaki felsőoktatás legfiatalabb szakja (a BME Gépészmérnöki Karán az MSc szintű képzés mindössze 5 éves múltra tekinthet vissza, bár a főiskolai képzés már 20 éve elkezdődött) több hagyományos területet is felölel: gépészet, villamosmérnökség és informatika is egyben, de mégis kicsit másképp kell oktatni, mint az előbbieket külön-külön. Korondi Péter jelentősnek minősíti a tananyag-fejlesztési projektet, hiszen e képzésnek nincsenek jegyzethagyományai, és a legelső MSc évfolyam sem jutott el még odáig, hogy tagjai közül néhányan oktatóvá váljanak. E pályázat nemcsak hiánypótló, hanem a szemléletformálás fontos eszköze is – vélekedik a tanszékvezető.
Ábrahám György a mechatronika képzés közelmúltjáról és eddigi eredményeiről szólva a konferencián elmondta, hogy ez a képzés évről-évre több hallgatót vonz, ezért a felvételi ponthatár is folyamatosan emelkedik. A szak népszerű mind a hallgatók, mind az ipari szereplők körében. Ez utóbbiak szívesen fogadják az elektronikához, gépészethez és informatikához értő, interdiszciplináris ismeretekkel rendelkező mechatronikai mérnököket. „Nekünk nem a fejlett ipart kell megcélozni. Azt szeretnénk elérni, hogy a hallgatók a fejlett ipar előtt járjanak akár 10-20 évvel, és váljanak annak hajtóerejévé” – fogalmazza meg oktatói hitvallását Korondi Péter.
Jelenleg zajlik az MSc felülvizsgálata, amelynek keretében a hallgatók teszteket töltöttek ki, ennek eredményeit is szeretnénk felhasználni a tananyagírásban – ecseteli a terveket a tanszékvezető. Oktatóként azt tapasztalta, hogy az MSc oktatásban komoly elméleti anyagot kell átadni, míg a hallgatók gyakran hiányolják a gyakorlatiasságot és a csoportmunkát. Korondi Péter véleménye szerint ez feloldható lesz azzal, hogy a jegyzetben helyet kapnak olyan komplex kidolgozott feladatok is, amelyeket csak komoly elméleti tudás birtokában lehet megoldani.
| Korondi Péter személyes élményét is megosztotta a bme.hu-val, amikor példaként említette a gyakorlati ismeretek elsajátítását középpontba helyező Tokiói Egyetem gyakorlatát. A világ legjobb egyetemei közé sorolt japán felsőoktatási intézményben az MSc hallgatók heti négy napot (nem ritkán az éjszakával is megtoldva) töltenek a laborban és csak egyet a tantermekben. Konkrét gyakorlati problémák kapcsán szembesülnek azzal, hogy szükségük van elméleti tudásra. Korondi Péter gyakran látott a laborokban a hallgatók kezében könyvet vagy folyóiratcikket, mert a problémák megoldásához ott helyben irodalomkutatást végeznek, és azért tanulják meg az elméletet, hogy megoldhassák a konkrét pénz és hardver igényes feladatot. A japán kormány ugyanis a válság hírére kétszeresére növelte az egyetemek és kutatások központi támogatását azzal, hogy a kutatókra is számítanak, amikor a válságból kivezető utat keresik. „A kutatással járó publikációs kényszer pedig olyan erős, hogy a tokiói vendéglátóm azzal a félig vicces megjegyzéssel adta át nekem az ajándéknak szánt kis tőrt, hogy azok a japán egyetemi oktatók, akik nem tudnak évente jelentős nemzetközi folyóiratokban publikálni, ilyen tőrök eredetijével végeznek magukon harakirit.” |
A Biológiailag inspirált mérnöki rendszerek tárgynak is meg kell jelennie az oktatásban – emeli ki Korondi Péter a tananyagírás kapcsán. A mérnöki szerkezetek tervezésénél ugyanis egyre fontosabb lesz a természetes, élő szerkezetek utánzása. A biológiai rendszerek anyagokra, szerkezeti felépítésre, érzékelésre, mozgásra és irányításra adott megoldásai jól használhatók új, okos, öngyógyító anyagok, valamint speciális smart szerkezetek, robotok, érzékelők tervezésénél – magyarázza a szakember. A bme.hu kérdésére néhány kifejezetten érdekes „utánzást” is megemlített: a felderítő periszkópok és a fúrópajzsok mozgásához a kígyók mozgását lehet tanulmányozni. A gazdaságos csomagolásra adhat válaszokat a nyírfalevélsodró bogarak sodrástechnikájának vizsgálata, a tájékozódás kérdéseiben a delfinek és a postagalambok viselkedésének megértése segíthet, míg a levegőáramlás problémáit a horkolásvizsgálattal is tanulmányozni lehet. A MOGI Robiról, amely a kutyáktól tanulta el, hogy miként kötődhet egy nem emberi lény a gazdájához, a bme.hu korábban már beszámolt. A matematikai és a természettudományos ismeretek egyre fontosabbá válnak a mérnöki munkában – vallja a tanszékvezető.
E projekt lehetőséget nyújt korábbi EU-s pályázat keretében készült angol nyelvű animált tananyagok és internet alapú mérések útmutatóinak fordítására és integrálására is az új magyar nyelvű tananyagokba (a korábbi angol nyelvű animált tananyag itt érhető el). Az illusztratív példán a csúszómód kialakulása látható. A mérések jelszóval védettek, ennek lényege, hogy a hallgatók a tanszéki laborban megtekintik a tényleges mérési elrendezést, majd hazamennek és a tényleges mérést otthon végzik el. Mindenki önállóan megtervez egy szabályozót és megír egy C nyelvű programot, amelyet az interneten feltöltve lefuttatja és az eredményeket a saját gépén tudja elemezni. A hallgatók a méréseket sokszor éjjel végzik el, így a laboratórium kihasználtsága jelentősen megnövekedhet - magyarázza a tanszékvezető.
A projektben fejlesztett tananyagoknak egyelőre nincs online felülete. Idővel a tankonyvtar.hu oldalra kerülnek fel, ahol nemcsak a mechatronika szakos hallgatók, hanem az érdeklődők is hozzáférhetnek.
Fotók: Speiser Ferenc (Pannon Egyetem) és BMEchatronika.hu