Még szorosabb együttműködést tervez a Műegyetem és az Ericsson

2024. április 25.

Magnus Frodigh, az Ericsson alelnöke és a kutatási részlegének (Ericsson Research) vezetője a harminc éve folyó együttműködés folytatásáról tárgyalt a BME vezetőivel.

A három évtizedes együttműködés folytatásának jó alapot ad, hogy az Ericsson budapesti K+F központjában dolgozó mérnökök közel fele a Műegyetemen végzett. Számos új fejlesztés, több mint 100 végzett PhD hallgató, 30-nál több szabadalom és 1000-nél több publikáció az együttműködés mérlege. „Büszke vagyok arra, hogy egy olyan kiemelkedő vállalat, mint az Ericsson több mint három évtizede stratégiai partnerként számol a BME-vel. Bár az Ericssonnak szerte a világon kiterjedt egyetemi partneri hálózata van, a BME és azon belül a Nagysebességű Hálózati Laboratórium (High-Speed Network Laboratory – BME HSN Lab) az egyik legjelentősebb a cég Svédországon kívüli akadémiai partnerei közül, és ez nem csak egyetemünk, hanem az egész nemzetgazdaság számára kiemelkedő jelentőségű"– hangsúlyozta a találkozón Czigány Tibor a Műegyetem rektora. Az Ericsson budapesti K+F központjában közel 1700 mérnök dolgozik, több mint 40%-uk a BME-n végzett, emlékeztetett Czigány Tibor. Hozzátette: az együttműködésünk alapja, hogy oktatási programunkat az Ericsson igényeivel hozzuk összhangba, és folyamatosan reagálunk a vállalat innovatív technológiák iránti igényeire.

Magnus Frodigh a találkozón elmondta: „Ahhoz, hogy az Ericsson továbbra is technológiai vezető maradhasson, ipari és egyetemi partnerek erős ökoszisztémájára van szükségünk. A BME több mint 30 éve megbízható partnerünk, biztosítva a magasan képzett mérnöki és technológiai szakemberek iránti igényünket. A BME-vel folytatott kutatási együttműködéseinket az Ericsson vállalati szinten is elismeri, mivel ezek a kutatási eredmények hatással vannak mind az Ericsson kutatási stratégiájának végrehajtására, mind a termékfejlesztési ágazatunkra. Akárcsak a korábbi mobilhálózati generációk esetében, a stratégiai egyetemi partnereink, mint a BME, továbbra is fontos szerepet játszanak abban, hogy együtt építhessük ki az utat a 6G felé, és még azon túl is alakíthassuk a jövőt.”

A vezetők a 2018-ban aláírt együttműködési megállapodás keretében megvalósult eredményeket tekintették át a találkozón és egyeztették, milyen közös programokkal tervezik még szorosabbra fűzni kapcsolatukat.

A BME-n 1992-ben kezdte meg működését a BME HSN Lab, amely nemcsak Magyarországon, hanem a régióban is egyedülállóan, az Ericsson globális kompetenciaközpontja lett. Az Ericssonnal kialakított együttműködésnek köszönhetően komplex 5G élő hálózat és tesztinfrastruktúra támogatja a Műegyetem képzési és kutatásfejlesztési tevékenységét. A BME és az Ericsson mérnökei számos projekt keretében dolgoznak mezőgazdasági és ipari megoldásokon, amelyekkel az 5G rendszerek előnyeit új, intelligens ipari alkalmazásokkal és kooperatív robotok valós idejű automatizált vezérlésével bővítik. Mára a BME HSN Lab meghatározó tudáscentrummá fejlődött és nemzetközi hírnevet szerzett a távközlési hálózatok és technológiák területén. Az elmúlt három évtizedben több mint 100 PhD-hallgató szerzett doktori fokozatot, harmincnál több technológiai szabadalmat nyújtottak be, és mintegy 1000 tudományos publikációt jelentettek meg a HSN Lab munkatársai.

A BME és a svéd telekommunikációs vállalat vezetői a nemzetközi együttműködési lehetőségekre is kitértek. A találkozón elhangzott, hogy a BME évek óta messze a legjelentősebb nemzeti szereplője az Európai Unió innovációs keretprogramjának, a Horizont Európa programnak. Az uniós csatlakozás óta a Műegyetem az EU innovációs keretprogramjainak felhívásaira legsikeresebben pályázó intézmény (az egyetemek mellett az összes pályázó szervezetet és vállalkozásokat is tekintve), nemcsak Magyarországon, hanem a V4 országok összevetésében is. A BME és az Ericsson a közös szakmai háttérre és eredményekre építve, szorosabb együttműködést terveznek Horizon Europe pályázatok benyújtásához kapcsolódóan is.

A megbeszéléseken részt vett Anders Caspár, az Ericsson külső kutatási kapcsolatokért felelős igazgatója, Boráros-Bakucz András, az Ericsson budapesti K+F központjának vezetője, Császár András, az Ericsson Magyarország kutatási részlegének vezetője, Verseghi-Nagy Miklós, a BME kancellárja, Levendovszky János, a Műegyetem tudományos és innovációs rektorhelyettese, Charaf Hassan, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar dékánja, Vida Rolland, a BME Nagysebességű Hálózati Laboratórium (HSN Lab) vezetője, illetve az együttműködésben érintett tanszékek vezetői, valamint az Ericsson Magyarország további vezető képviselői.