Közel 800 továbbtanulás előtt álló fiatal hölgy ismerhette meg a mérnöki szakma szépségeit és a BME széleskörű képzési kínálatát az idei Lányok Napján.

Idén is népszerűek voltak a középiskolások körében a műegyetemi programok a Lányok Napja rendezvényen 2024. április 25-én. A BME már kezdetektől csatlakozott fogadóhelyként a Nők a Tudományban Egyesület (NaTE) országos pályaorientációs kezdeményezéséhez, amelyet idén 13. alkalommal szerveztek meg. Hat műegyetemi kar is interaktív programokkal, izgalmas műhelybemutatókkal, terepi kirándulásokkal, reaktor- és laborlátogatásokkal, valamint informatív előadásokkal készült az eseményre.

Interaktív programok, ritkán megnyíló laborok és kulisszatitkok várták a lányokat

Az Építőmérnöki Kar szervezésében többek között a hídtervezés és -építés szépségét láthatták testközelből a Petőfi hídnál tartott bejárásra ellátogatók, míg a folyami tervezés kulisszatitkaiba a Kvassay zsilipnél kaphattak betekintést a hölgyek. A hagyományos aszfaltforgalmon túl a jövő közlekedésébe, a földi, a légi és a vízi járművek és rendszerek világába tekinthettek be az érdeklődők a Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar programjain. A fizikai és a kognitív világot állították párhuzamba, míg a magas szintű matematikát és a fizikát kézzel fogható példákkal mutatták be a Természettudományi Kar kutatói, akik az oktatóreaktorba is elkalauzolták a gyakorlati kutatások iránt érdeklődőket. Igazi gyakorlati repertoár fogadta a lányokat a Vegyészmérnöki és Biormérnöki Karon: a laborokban megelevenedett a kozmetikai ipar, a gyógyszergyártás, a „pálinkafőzés” tudományos oldala, a környezettoxikológia és számos olyan téma, amiről eddig csak a kémia tankönyvben olvashattak a látogatók. A Villamosmérnöki és Informatikai Kar programjai egy high-tech világba repítették a lányokat: testközelből megtapasztalhatták, mi a kiterjesztett valóság; megnézték, milyen áramköröket rejt egy mobiltelefon külső burkolata; megismerték a kibertámadások fogalmát, rávilágítva arra, hogy a virtuális támadások manapság nagyon is valós problémák, nem pedig science-fiction. A Gépészmérnöki Kar eseményein fény derült többek között arra is, miként hat a klímaváltozás a mindennapokra, vagy anyagtudományi szempontból hogyan süllyedt el a Titanic, és miért nevezik napjaink „csodaanyagának” a polimer kompozitot.

Az idei program újdonsága volt az az „Okosdoboz”, amelyet az Értékesítési és Szolgáltatási Igazgatóság (ÉSZI) munkatársai mutattak be. Az „Irány a BME!” oldal azok számára készült, akiket már komolyan foglalkoztat a továbbtanulás gondolata, vagy nemrég kezdték tanulmányaikat valamelyik felsőoktatási intézményben.

Lányok is lehetnek mérnökök, sőt, szükség is van rájuk!

A mérnöki, a műszaki, a természettudományi és az informatikai területek (STEM / MTMI) hölgyek előtt is nyitva álló karrierlehetőségeit, és a Műegyetem képzési portfólióját mutatta be lányok napi előadásában Bihari Péter, a BME oktatási rektorhelyettese. Felhívta a figyelmet, hogy bár a STEM területeken még mindig jóval nagyobb a férfiak aránya, ez a tendencia változik, ahogyan a világ felfogása is a női karrierutakról. Hangsúlyozta, hogy az MTMI területeken kiemelkedően fontos szerepet töltenek be a női kutatók és munkavállalók, akik megoldásorientáltságukkal, széleskörű perspektíváikkal, és a férfiakétól valamelyest eltérő nézőpontok fókuszba helyezésével nemcsak színesebbé tesznek egy-egy munkaközösséget, hanem olyan fontos szempontokra is rávilágítanak, amelyek ösztönzik a kreativitást, az innovációt, és az ezekkel járó tudományos, ipari értékteremtést is.

Az oktatási rektorhelyettes kiemelte, hogy a Műegyetem célja olyan női és férfi szakemberek képzése, akik nemcsak a jelenkor kihívásaira tudnak megoldást adni, hanem tudásukból, elemző készségükből, kreativitásukból, alkalmazkodó képességükből és tapasztalataikból merítve az ipar jövőbeli, akár még nem ismert igényeire is képesek lesznek alternatívát kínálni.

Előadásában többek között bemutatta a nemrég debütált felsőoktatási pontszámítási rendszer műegyetemi sajátosságait, az intézményi preferenciákat, és felhívta a figyelmet azokra a tantárgyakra, amelyre a középiskolásoknak érdemes koncentrálniuk, ha a BME valamely szakján szeretnénk továbbtanulni.

Javul a nemek aránya a BME-n az intézményi programoknak is köszönhetően

Bihari Péter kifejtette azt is, hogy a BME szívügye a mérnöki, a műszaki, a természettudományi és az informatikai területek népszerűsítése a továbbtanulás előtt álló fiatalok, köztük a hölgyek körében. A Műegyetem széleskörű, folyamatosan új szakokkal bővülő képzési kínálatának, részben pedig az intézményi kezdeményezésű pályaorientációs, valamint a STEM területeket népszerűsítő tevékenységeknek is köszönhetően a női hallgatók aránya fokozatosan bővül minden karon és szakterületen: a műszaki alapképzési szakokon ma már elérte a 31%-ot, a természettudományi képzésen a 28%-ot, míg az informatikai területen a stabil 14%-ot. Három karon (Építészmérnöki Kar, Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar, Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar) a lányok aránya meghaladta az 50%-ot. Az Építészmérnöki Karon már 2020 óta 3:2 arányban alakul a nemek száma a lányok javára, és továbbra is egyre több hölgy választja a kar képzéseit. A diplomát szerzők között is egyre többen vannak lányok: 2020 és 2023 között a természettudományok terén oklevelet szerzők 35%-a, a műszaki területen diplomázók 27,8%-a, míg az informatikai területen minden 10. végzős hallgató hölgy volt.

Az intézmény Tehetségsegítő Tanácsa a Nemzeti Tehetség Program támogatásával jelenleg is aktív kommunikációs kampányt folytat, amelynek célja a Műegyetem középiskolásoknak kínált programjainak népszerűsítése, szakmai beszámolók, módszertan és eredmények közlése.

A BME azon túl, hogy fontosnak tartja a nők műszaki és természettudományos pályaválasztását, ösztönzi is a szerepvállalásukat a tudományos életben, a kutatásokban és a saját publikációk elkészítésében. Ezen intézményi törekvés egyik tanúbizonysága a BME Gender Equality Plan 2022-2025 (BME GEP), magyarul Nemek Közötti Egyenlőségi Terv 2022-2025 dokumentum kiadása, melyet hosszas előkészületeket követően 2021 decemberében fogadott el a Műegyetem Szenátusa.

Fontosak a női példaképek

A Műegyetem eddigi közel negyed évezredes történetében számos kiváló mérnöknő tanult és szerzett diplomát az intézmény falain belül. Köztük Pécsi Eszter, az első magyar mérnöknő, aki 1920-ban szerezte meg diplomáját. Pécsi Eszterről nevezte el a BME mellett működő Pro Progressio Alapítvány középiskolai tanári díját, amelynek összege 2024-ben – részben vállalati támogatásoknak köszönhetően – személyenként 1-1 millió Forint 10 fő részére.

A történelmi példaképek mellett a BME kiemelten fontosnak tartja, hogy bemutassa a fiataloknak a jelenkori akadémiai karrierben, kutatói pályában rejlő perspektívákat is. A Műegyetemen dolgozó kutatónőket több saját kezdeményezésű programmal is támogatja, ösztönzi szerepvállalásukat a tudományos életben, kutatásokban és publikációkban.

A pályaválasztás előtt álló fiatal hölgyek a Lányok Napja eseményen is találkozhattak a BME-n tudományos karriert építő női kutatókkal, többük életpályája jó példa arra, hogy akadémiai berkekben is lehetnek sikeresek a hölgyek. (Műegyetemi kutatói példaképekről, életpályákról az alábbi összeállításban olvashatók részletek – szerk.)

A BME Lányok napja rendezvénye részben a Nemzeti Tehetség Program támogatásával a „Lányok a középpontban - Komplex középiskolai pályaorientációs és szakmai programok a Műegyetemen” (NTP-STEM-23-0015) című pályázat keretében valósult meg.

Hasznos információk, ajánlók:

Minden a felvételiről: https://felvi.bme.hu/

Mérnöklányok a családban – felhívás

Milyen mérnök legyek?

Ahol kevesebb lány van a BME-n. Változtass!

További képek az eseményről

TZS-KJ

Fotók forrása: Geberle B., BME GPK Facebook